Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903
10 könnyen okoz fejfájást. Azért nem szabad a lámpának közel lenni a fejhez s mindig úgy kell állnia, hogy a dolgozó egyén bal oldalról kapja a világosságot. Csak igy érhetjük el azt, hogy a dolgozó jobb kezünk nem vet árnyékot a füzetnek vagy kézimunkának épen arra a helyére, amelyen dolgozunk. Újabban több helyen alkalmazunk olyan világítási módot, amelynél árnyékképződés alig van. Könyvtárakban, rajztermekben, ipariskolákban, egyáltalán olyan helyeken, ahol huzamosan kénytelenek igen jó, mesterséges világítás mellett dolgozni Itt a fényt nagyon erősen világitó, a menyezet közelében elhelyezett lámpák, rendesen villamos ivlámpák szolgáltatják, melyeket azonban a szem elöl egy a lámpa alatt elhelyezett ernyő takar el. Ez az ernyő a reáesö fényt a menyezetre veri vissza, úgy, hogy a termet már most voltaképen nem is a lámpa, hanem a fehérre festett, s erősen megvilágított menyezet világítja meg. Ez a világítás, amilyen szokatlan s első látásra különös is, olyan tökéletes. A menyezet nagy felülete annyira szétszórja a fényt, hogy az egyenletesen oszlik szét a teremben, s árnyékképződés nem jöhet létre. Ez a kiváló világítási mód („indirekt“ vagy „szétszórt“, „diffúz“ világítás) azonban sajnos, aránylag költséges, s azért olyan helyi, ségekben, ahol csak ritkán kell mesterséges világításnál dolgozni- nem alkalmazzák. — Újonnan átalakított iskolánk helyiségei annyira világosak, hogy csak igen sötét, borús téli napokon kell néha egy- egy órán át mesterséges világítást használni. Ilyenkor rendesen olyan foglalkozást kapnak a tanulók, amihez nem is kell erősebb világosság. Hogy mégis legyen szükség esetén világításunk, minden terembe gáz van vezetve s a világításra Auer lámpák szolgálnak. Nürnbergben s Münchenben is csaknem kizárólag ezt használják. Sokkal fontosabb az iskolák természetes (nappali) világossága. amelynek persze szintén mindig balkéz felöl kell esnie. Erről kellő számn s nagyságú ablakok utján gondoskodunk Iskolákban különösen fontos, hogy a terem legtávo'abb helyén ülő tanuló is elég világosságot kapjon. Magánlakásokban a dolgozó asztalt az ablak közelében helyezhetjük el s igy kevésbé fontos, ha a szoba túlsó részében talán nincs is olyan tökéletes világítás, amilyen a dolgozáshoz szükséges. Hogy az ablakokon át mennyi világosság jut valamely helyiségbe, azt természetesen attól is függ, hogy nem áll-e az ablakban vagy az előtt olyan tárgy, amely a világosságot felfogná. Legyen az akár egy, magas ház, úgy egy terebélyes fa, akár egy sötét ablakfüggöny, aminőt a magánlakásokban oly gyakran alkalmaznak díszítés céljából. Ott, ahol uj iskola építéséről van szó, — s ezt küiönősen szépen látni Nürnbergben és Münchenben, — már a telket is a szerint választják meg, hogy az épitendő iskola szabad téren, vagy utcában feküdjék. Mert a földszinti helyiségek csak akkor kaphatnak elég világosságot, ha az utca szélessége legalább is akkora, mint a szemközti házak magossága. Sokszor mesterségesen is szélesebbé teszik az utcát úgy, hogy az iskolaépületet hátrább építik a ház
