Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1903
14 hideg vagy nagyon meleg helyiségekben egyaránt kellemetlenül érezzük magunkat. Didergő testtel, hidegtől megmerevedett kézzel, fázó lábbal ép oly kevéssé tudunk dolgozni, mint a tikkasztó melegben Különösen arra kell ügyelni, hogy a fej ne legyen nagyon meleg s a láb ne nagyon hideg levegőben: amit úgy is mondhatnánk, hogy a levegő hőmérséklete különböző magasságban is, lehetőleg egyenletes legyen. De ép oly kellemetlen az is, ha a test egyik oldala a sugárzó kályha melegének van kitéve, mig a másikat talán a rosszul záró ablak vagy ajtó résein át beáramló hideg levegő éri. Nagyon fontos lesz azért a lakások és iskolák fűtése kényelmi és egészségi szempontból egyaránt. A lakások és tantermek hőmérséke, mint minden oly helyiségé ahol túlnyomó részben ülő foglalkozást űznek, — fej magasságban mérve — 18—20 Cu legyen. A tantermeket kevésbbé melegre fűtik, mert a sok tanuló teste annyi meleget fejleszt, hogy a levegő hőmérséklete már egy óra alatt is 1—2 fokkal emelkedik. Még alacsonyabb fokra (15 C°) kell fűteni az olyan helyiségeket, melyekben a tanulók erős testi munkát végeznek, tehát testük több meleget is fejleszt a rendesnél (pd. tornaterem) vagy ahol rövidebb időt s esetleg meleg öltözetben is töltenek (folyosók, lépcsőház.) A fűtésre megánlakásokban különböző kályhákat használnak Legjobbak, mert tovább tartják meg a meleget, és nem melegszenek fel túlságosan, a cserépkályhák, különösen a kényelmesebben kezelhető és jól szabályozható töltőkályhák. A vaskályhák viszont az iskolákban jók, ahol nem szükséges, hogy a tanítási időn túl is melegek maradjanak; de csakis olyan vaskályhák, amelyek nem melegedhetnek fel túlságosan, tehát se sugárzásukkal nem lesznek kellemetlenné, sem a levegőnek a kályhára hulló porát nem pörkölhetik meg, ami a túlfűtött, sőt izzóvá lett vaskályhák közelében észlelhető kellemetlén szagot s a torokban, szemben stb. fellépő égető, kellemetlen „szárazság“ érzetét kelti. Ilyen jó vaskályhák az u. n. köpönyeges kályhák, melyek újabban mind töltő és szabályozható kályhák módjára készülnek (pd. a Meidinger-kályhák.) Ezeknél a kályha és az azt körülvevő henger alakú bádoglemez, az u. n, „köpönyeg“ közt, állandóan levegő kering, ami a túlságos felmelegedésnek útját állja s a kályha sugárzó melegét is visszatartja. Iskolánkat is ilyen köpenyes kályhák fűtik. Igen jók, igen egyszerűen s tisztán kezelhetők a gázkályhák amelyek szintén igen gyorsan kezdik s hagyják abba eloltás után a fűtést, de természetesen csak ott alkalmazhatók, ahol gázvezeték van. Iskolánk dísztermét két nagy gázkályha füti. A külföldi iskolákban majdnem mindenütt, de nálunk is igen sok iskolában, a kályhafűtés helyett központi fűtést, és pedig rendesen u. n. alacsonynyomásu (nem robbanás veszélyes) gőzfűtést alkalmaznak. Itt a meleget egy központi helyen fejlesztik. A pincze egyik helyiségében állnak a fűtés czéljait szolgáló, gőzt fejlesztő nagy kazánok. A gőz vascsöveken át jut el minden
