Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1901

Cl^aíbí1 t^llofdn (1

es évi

töztcnctcn

ács.

Hálatelt szívvel és igaz lelki ölömmel kezdeni az iskolánk történetére vonatkozó adatok felsorolását, mert alulírott tanítói működésének 40. évfordulója alkalmával Egyházgyülekezetünk mélyen tisztelt Elöljárósága fényesen feltüntette, mennyire méltatja az iskolai működés nagy fontosságát és mennyire tiszteli és becsüli a tanügy munkásait.

Az Egyházválasztmány által e czélból rendezett valóban meghatóan szép iskolai ünnepélynek lefolyását ifjú kartársam a megelőző czikkben mutatja be. És miután akkor a szeretetnek és megtiszteltetésnek oly számos jelét vettem, hogy lehetetlen volt mindezért mélyen érzett hálámat mindenkinek személyesen lerónom, legyen megengedve, hogy hálás köszönetemet e helyen is kifejezhessem mindenkinek, a ki az ünnepély rendezésében fáradozott, vagy a kik ezen alkalomból csekélységemet becses figyelmükkel és szives üdvözletükkel kitüntették.

Köszönet mondok mindenekelőtt Egyházam mélyen tisztelt Elöljáróinak! Habár a legnagyobb jutalom a lelkiismeret nyugalma, a teljesített kötelesség érzete, még is jól esik nekünk tanítóknak, ha hivatott ajkakról és az ajkaknál hangosabban beszélő dicső tettek által részesülünk elismerésben, kivált midőn napjainkban annyiszor látjuk, mily igaza van Kisfaludy Károlynak, midőn rólunk is azt mondja: „Ki tiszteletet érdemel, ritkán nyeri meg és ki borostyánt ültet ritkán nyugszik az árnyékában.“ Adj >n Isten minden gyülekezetnek oly Elöljárókat, mint a milyennel a mi egyházunkat megáldotta, a kiknek minden gondja lelkes hitbuzgósággal, meleg érdeklődéssel, lankadatlan tevékenységgel oda irányul, hogy iskoláit - az anyagi erők csekély volta ellenéie is — a tökéletesség legnagyobb fokáig fejleszthesse és a kor színvonalán megtarthassa.

Köszönetét mondok a magas kormánynak, ki az egyszerű tanító tiszteletére rendezett ünnepélyen képviselői által résztvett és kieszközlé, hogy az a királyi kegy azon legmagasahb külső jelével is kitüntessék, a melyben — a ma még uralkodó felfogás szerint — tanító csak részesíthető.

Köszönetét mondok kedves kar társaimnak, a kikhez engem és akiket viszont én hozzám mindég szorosan egymáshoz fűzött az önzetlen barátság, a kölcsönös szeretet, az igaz tisztelet. A barátságuk és szeretetök oly páratlan megnyilatkozása boldoggá tesz, habár a tiszteletemre rendezett ünnepélyt űgv tekintem, hogy bennem nem