Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1901
20 Ekkor az ünnepelt emelkedett szólásra s megható szavakkal mondott köszönetét ezen fényes ünnepségért. Szerényen visszautasította érdemeit, kijelentvén, hogy csak kötelességét igyekezett teljesíteni. Ez a mai nap pedig arra kötelezi, hogy ezentúl még hivebben teljesítse kötelességét. A megható ünnepség a Hymnus eléneklésével véget ért s mi, kik ezen ünneplésben részt vehettünk egy kedves emlékkel gyarapodva távoztunk onnan. S midőn ezen kedves emléket felelevenítjük s évi értesítőnkben is megörökítjük, teszszük ezt azon kívánsággal, vajha az Ég ura iskolánk ezen hü bajnokát még soká tartaná meg egészségben, soha meg nem zavart boldogságban, soha nem lankadó eszményi lelkesültségben hazánk, egyházunk és iskolánk javára, tanitványa;nak örömére s kartársainak büszkeségére ! Kalma Pál.
