Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1899
8 benne szeretteitek nyugszanak, nem borzalmas sír többé; ne sírjatok, hogy ez a sír eltakar előletek, hiszen a ki szellemi, erkölcsi valójának szemével néz, az mindenkor lát is engemet! Igen mi látunk Tégedet! Tanulunk élni tőled, követjük nemes nyomdokidat, dalaidban nemzedékeknek adjuk át szellemednek és erkölcsi valódnak gazdag örökségeit, nevedet áldva adja át szivünk a késő unokáknak, ... és mégis, mégis megkönnyezünk, mert mindnyájan híven, igazán szerettünk. A nagy bölcs és költő Téged is jellemez, mondván: „Dalt érdemel, mert költő, Könnyet, mert szeretett.“ *
/
