Evangélikus Elemi Iskola, Budapest, 1881
B) Adatok iskoláink ezévi történetéhez. Midőn egy újabb év leforgása után elemi iskoláink viszonyairól s jelenlegi állapotjárói rövid kimutatást nyújtunk: szomorodott szívvel tesz- szük azt ! Nem mintha tán iskoláink hanyatlásnak indultak volna, hanem mert a lefolyt évhez fölöttéb szomorú emlékek fűződnek. Hisz a kérlelhet- len halál, mely már annyiszor megsebzé sziveinket, ez évben tanítói karunktól is inegkövetelé állozatát; elragadá tőlünk testületünk nestorát, mindnyájunknak szeretve tisztelt vezérét, hü és kedves kartársát Pfitzner Jánost, e tanév második felének kezdetén, a tanítói pályán folytatott 38 évi szakadatlan buzgó munkálkodása mezejétől, rövid, de felette kínos betegség után a nélkül, hogy a végzet telj es poroznék közeledtét csak sejthettük volna. A megdöbbenés fájdalomtelt érzete fogta el gyülekezetünk előláróinak, tantestületünk, tagjainak, a szülők és tanítványainknak, számos barátainak és tisztelőinek kedélyét, midőn f. é márczius 7-ke hajnalán megtudtuk, hogy Pfitznerünk nincs többé! hogy azon elme, mely iskolájának érdekében szüntelenül búvárkodott a paedagogia tág mezején, megszünteté áldásos működését; hogy azon ajkak, melyek oly világosan és oly meggyözöleg nevelték és oktatták felcserdültebb, azokon gyermeki szeretettel csöngő és mély tisztele'töl áthatott leányainkat, elnémultak örökre j — hogy azon szív, melybeu a családja és tanítványai iránti szeretet lángja oly olthatatlanul lobogott, megszűnt dobogni! Nehéz, fájó az elválás oly férfiútól, oly kartárstól, mint ö volt; azért engedtessék meg nekünk egy pillantást vetnünk működésére, még egyszer feleleveníteni képzetünkben annak alakját, kit annyira szerettünk, oly mélyen tiszteltünk. Pfitzner János született 1818. jun. 29-én Pozsonyban, melynek népiskolai, gyinnazialis és theologiai tanfolyamait bevégezvén, külföldre men , előbb Göttingában, azután Jenában folytatván tanúlmányait. Haza jővén 1841-ben, a kisded Duna-Szerdahelyi gyülekezet öt megválás tóttá lelkésztanitójának, hol azonban sok nélkülözéssel küzlve, csak két évig mnnkálkodott az Ur szőllejében; mert szülő árosában üresedésbe jővén egy jövedelmezőbb tanítói állomás, leinytanitóvá lett, hol a szabad- sághaivz után, melyben mint polgárőr ö is tevékeny részt vett, mégis nősült. Az ötvenes évek kezdetén a budapesti gyülekezetünk iskoláit újjá alakítván, 1852-ben P üt.ín ért hivta meg felsőbb leányosztályának vezetésére. Azóta törhetlen hűséggel sz >lgálta ezen gyülekezetét, mely 1865-ben egyszerűm1 ni az igazgatói tisztsége is reá ruház1 a, melyről azonban három ■i*
