Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1942
21 diákjának tettem fel kérdéseket, és az ezekre kapott feleleteket felhasználom az egyes problémák tárgyalásánál. Mindazt a hatást, ami a növendéket az otthonból való távozás és az iskolába való belépés közötti időben, vagy olyankor éri, amikor nem a szüleivel és tanáraival van együtt, számontartani teljességgel lehetetlen. Csupán a legáltalánosabbak közül ragadok ki néhányat. Minden ember magáról tudja, hogy mit jelent számára a barát. A jól megválasztott barát sok jó és nemes tulajdonság és tett megszületésének lehet forrásává, de megmérhetetlen a rombolás nagysága fejlődésben lévő, még kialakulatlan egyéniségű diáknál, ha rosszul választja meg barátját. Madarat tolláról, embert barátjáról ismerjük meg — formulázta meg ezt a tényt a tapasztalás bölcsesége. Ez a nagy hatás természetes is, hiszen legtöbbet barátok társaságában látható a diákság. Így például arra a kérdésemre, hogy „Kinek a társaságában vagy legszívesebben?” — 89 növendék, tehát a megkérdezettek 30%-a felelte azt, hogy legjobban barátja társaságában érzi magát. Barátokkal jár templomba 25%, színházba és moziba 21%, tőle kapja az olvasnivaló könyveket 10%. Tehát nemcsak közvetlenül a maga személyében fejthet ki jó vagy rossz hatást a barát, hanem közvetve is. — A rossz barát megzavarja gyermekünk áhítatát az Isten házában. Baráti csábításra megnézett káros film semmi esetre sem építi tovább az iskola nevelő munkáját. Nem is beszélve arról a szellemi és erkölcsi rombolásról, amit a rossz barát dugva hozott kölcsönkönyvei fejthetnek ki. Mindezek a károk átadhatják helyüket olyan indítékoknak, amelyek arra az útra terelik a diákot, amelyen a szőlői ház és az iskola vezeti a növendékeket, ha jóbarát fogja a kezét, míg az iskola és az otthon között jár. Igen fontos tehát, hogy megismerjük jól, belsőleg is gyermekeink barátait. Statisztikai adataim szerint a szülők 10%-a egyáltalán nem ismeri gyermeke legjobb barátját. A növendék szellemi fejlődését, gondolkodásmódjának kialakulását nagyban befolyásolják olvasmányai. Nem közömbös tehát a nevelő számára, hogy mit olvas a diák. Ezért állnak könyvtárak mindenütt a diákság rendelkezésére. Megkérdezett növendékeink 27°/o-a használja kizárólag iskolánk könyvtárait, 46%-a szülőktől és rokonoktól is kap olvasnivalót, 10%-ot a barátok látnak el olvasnivalóval, 15% pedig olyan könyvet olvas, amit nem az iskola és a szülői ház nyújt feléje. — A tanár mindent elkövet, hogy növendéke az általa ajánlott könyveket olvassa, ezt igyek- szikidőnként ellenőrizni is. A szülő sokkal előnyösebb helyzetben van, hiszen módjában áll, hogy rajtaüssön gyermeke íróasztalán. A könyvhöz hasonló az a szellemi hatás is, ami a színházban és a moziban éri a növendéket. A megkérdezett növendékek 60%-a szeret és jár is rendszeresen moziba, de a diákság 50%-a nem a szülők társaságában megy ezekre a kultúrális szórakozóhelyekre, hanem barátaival, vagy egyedül, vagy leányismerőseivel, szóval olyan egyénekkel, akik nem éreznek felelőséget erkölcsi téren a
