Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1942
Nevelési gondok.* Az Általános Utasításokban olvashatjuk a következő sorokat: „A gimnázium célja az, hogy a tanulókat vallásos alapon erkölcsös polgárrá nevelje, a magyar nemzeti művelődés szellemének megfelelő általános műveltséghez juttassa s az egyetemi s más főiskolai tanulmányokra képessé tegye.” Ebből a célmeghatározásból láthatjuk, hogy bár egy vágányon futó, de kettős munka folyik az iskolában: nevelés és tanítás. Mi a nevelés? — Imre Sándor szerint: A nevelés embernek emberre irányuló alakító tevékenysége. Mégpedig fejlettebb ember hatása a valamiben vagy mindenben kevésbbé fejlettre. — Ebből a meghatározásból azt látjuk, hogy a nevelés tulajdonképpen két ember harca: a nevelőé és a növendéké. Azért harc, mert a tanár meghatározott cél felé akarja irányítani a célt sokszor nem ismerő, vagy nem eléggé értékelő s éppen ezért gyakran ellenállást tanúsító nevelendő diákot. Az élet fejlődés és hanyatlás görbéje. Tehetetlenség és tudatlanság völgyéből indul ki, és tehetetlenség és feledékenység völgyébe zuhan vissza a fejlődés lehetőségadta csúcsainak megmászása után az ember. A fejlődés — Weszely szerint — azokon a testi és szellemi diszpozíciókon alapszik, amelyeket a gyermek magával hoz a világra.,, de a fejlődést befolyásolják azok a hatások, amelyek a fejlődő gyermeket a fejlődés folyamán érik. — A céltudatos nevelő első feladata tehát, hogy ezeket a hatásokat számba vegye. Mi is az, ami hatással van a fejlődő gyermekre? Mindaz, amit maga körül lát, hall, szóval az egész érzékelhető világ, a körnvezet. Három nagy körre osztható nagy általánosságban az a környezet, amelyben a diák a mindennapi életét leéli, ezek: 1, a család, 2. az iskola, 3. az utca. Családon értem az otthont, a szülőket, testvéreket, rokonokat, a szülők életmódját, szóval mindazt, amit a diák otthon maga körül lát és mindazokat, akikkel odahaza érinkezésbe kerül. Iskolán értem magát az otthoni lakástól nagyon eltérő iskola- épületet, a benne található szemléleti eszközöket, a tanárokat és diáktársakat, a templomot, az egyház munkáját. Legtágabb jelentésű a harmadik megjelölésem, az utca. Ez a hatástényező magában foglalja mindazt, ami az otthon és az iskola között van. Csupán a harmadik környezti tényező, az utca hatásával kívánok foglalkozni. Iskolánk 300, a II. osztálytól VII. osztályig járó * Részletek az 1943. május 22-én tartott székfoglaló előadásból
