Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1940
24 replőket mindig szavalóverseny vagy pályázat alapján jelölték ki, nem úgy, mint ma, amikor kevés a jelentkező nyilvános szereplésre. Az évenkinti Aranyünnep mellett gyakran tartottak más ünnepélyeket, így 1891-ben Katona-. 1893—-94-ben Jókai-, 1896-ban millenniumi ünnepet, csaknem évenként a Dal- és Zeneegyesülettel közös műsoros estét. Szokás volt Arany halála évfordulóján sírját megkoszorúzni. A Nemzeti Színház, néha a Népszínház és a Vígszínház is, az ifjúsági előadások bevezetéséig kedvezményes jegyeket biztositott a Kör tagjainak. A könyvtár 1894—95-ben 838 kötetből állt, a millennium után azonban gyors fejlődésnek indult. 1898—99-ben a Kör vezetését Tolnai Vilmos vette át. Vele kezdődik az önképzőkör fénykora, a harmadik korszak. Legnagyobb reformja, hogy a vezetést teljesen átengedte az ifjúságnak. Ezenkívül kibővítette a tanulmányok tárgykörét. Néha már természetrajzi és csillagászati, később fizikai előadások is szerepelnek a műsoron és egyre nagyobb teret foglal el a művészet: a képzőművészet, különösen az építészet és a zene. 1898 óta csaknem évenként tart a Kör egy-két vitaülést. 1898 november 26-án felveszik az V.-eseket olvasótagnak és decemberre elkészülnek a mindmáig érvényben levő alapszabályok. Elhatározzák, hogy a könyvtár katalógusát nyomtassák ki. Ebben az évben szerepelnek először előadássorozatok, mint „A pestis története", „Üj irányok a művészetben". 1899 október 22-én az Arany János Kör teljes létszámmal részt- vesz az évtizedeken át volt elnöktanárának. Lehr Albertnek, tiszteletére rendezett ünnepélyen. 1900-ban Vörösmarty, 1905-ben Csokonai, 1908-ban Ábrányi Emil emlékét üli meg a Kör. Ezekben az években elvétve néprajzi előadásokat is találunk. 1903—4-ben Kovács János elnöktanársága idején hangzott el az egyetlen orvosi anatómiai eladás a Körben „Az agy működéséről". 1905—6-ban Loisch János elnöksége alatt zeneszámok hangzanak el, szabadelőadások betétjeként. Ugyanebben az évben „a gimnáziumban megjelenő lap — mondja a jegyzőkönyv —- egy cikkében egy tag a Kör és elnöktanár úr működését helytelen bírálat tárgyává tette". Ebből a feljegyzésből tudjuk meg, hogy az önképzőkör erkölcsi és anyagi támogatásával lap jelent meg iskolánkban. Ez alighanem azonos a néhány év múlva említett „Toll"-al. Ady Endre föllépésével egyre többet foglalkozik az önképzőkör a modern magyar irodalommal és kapcsolatai egyre szorosabbak lesznek a külső világgal, az élettel. Renk Ernő első titkársága alatt művészetörténeti kérdések vetődnek fel, három év múlva, 1907-ben, Münnich Aladár a szecesszióról tart előadást, innen már csak egy lépés a „Dekadens költészet" című vitáig (1909) és az Ady Endréről tartott vita-ülésig (1916). A körnek ez az élettel telítődése, a Tolnai Vilmossal megindult fénykor legnagyobb kiteljesedése a háborúelőtti évekre, Gretzmacher Jenő és Hazay Olivér elnöksége idejére esik. Egyre gyakoribbak lesznek a zenei betétek, részleteket adnak elő Peer Gynt-ből Grieg kísérőzenéjével, vitát rendeznek Reinhardt rendezési irányáról, foglalkoznak a modern állam szociális problémáival és a női kérdéssel, valamint az elektromos sugárzással és a modern építészettel. 1912-—13-ban hivatali elődeim, édesapám, Heckenast Gusztáv és Katona Zsigmond főkönyvtárosok átrendezik a könyvtárt és elkészítik a könyvjegyzéket. Ez nyomtatásban is megjelent és különböző pótlásokkal a cédula-katalógus bevezetéséig, 1938-ig, használatban volt. 1913—14-ben az első titkár programmbeszédében hangsúlyozza, hogy ,,az
