Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1940
23 ténelmi témákat kellett kidolgozni, mint ,.A fejedelmek legjobb javai, a barátok", ..Aki ifjúságában nem tanul, vénségében megsiratja'', „Mátyás király élete", stb. Nagy ritkán novellák is előfordultak. Csak 1845-ben mondják ki a szabad tárgyválasztást. A szavalás volt a másik nagy munkaterület. Leggyakrabban Berzsenyitől, Csokonaitól, Kisfaludy Károlytól, Kölcseytöl, az élők közül Bajzától, Petőfitől, Vörösmartytól szavaltak. 1841 óta szabad saját verset is szavalni. A hangulat idővel egyre szabadabb lett, énekeltek is már az ülésen és úgy látszik, a Társalom utolsó évében már a politika is bevonult az önképzőkörbe. Az első korszakban tehát a nyelvtanulás és a nyelv-gyakorlás állt előtérben. A tárgykör erkölcsi és történelmi dolgozatok. Csak Teichengräber alatt lett szabadabb a szellem, de ez okozta a Társalom gyors és váratlan feloszlatását. Ezután 16 évig, 1862-ig, nincs nyoma önképzőkörnek, önképzőköri működésnek gimnáziumunkban. A Bach-korszak alatt négyosztályúvá hanyatlott gimnáziumot 1860-ban újjászervezték. A gimnázium újra fejlődésnek indult, és 1873-ban már megtartották az első érettségi vizsgálatot. Erre az időre esik önképzőkörünk újjászületése Magyar önképzőkör névvel. 1862-ben az akkor öt osztályú gimnázium IV. és V. osztályának tanulói vezekényi Horváth Zsigmond vezetésével vasárnap délelőtt tartották összejöveteleiket. A tanév végén nyilvános ünnepélyen mutatták be az évi munka eredményét. Az önképzőkört 1864-töl 1877-ig Torkos László vezette, ö alatta kapta meg a Magyar önképzőkör 1899-ig érvényben volt alapszabályait. Ugyanekkor kaptuk az első évvégi jutalmazó alapítványt Fabinyi Teofil egyházi főfelügyelőtől. 1869-től 1878-ig csaknem évenként megalakult a Magyar önképzőkör mellett a Német önképzőkör is Heinrich Gusztáv, majd Fröhlich Róbert vezetésével. 1873-ban alakult meg a Dalárda, a mai Dal- és Zeneegyesület. 1846 óta nem találunk az önképzőköri éneklésre vonatkozólag semmi adatot sem, el kell fogadnunuk tehát, hogy a Dalárda nem az önképzőkörből vált ki, bár egyidő- ben az önképzőkör munkakörébe tartozott az éneklés is. 1877-től 1888-ig Lehr Albert az elnöktanár, alatta, 1882-ben veszi fel a Magyar önképzőkör az Arany János Kör nevet; az évvégi örömünnep helyett ezentúl Arany-emlékünnepet tartottunk egészen a világháborúig. Góbi Imre hároméves elnöktanársága után Lehr Albert állt az önképzőkör élén 1898-ig. Ekkor vált szokássá, hogy mindig a VIII. o. magyar tanára az Arany János Kör elnöke. Az 1862 és 1894 közötti időről, nem maradtak fenn jegyzőkönyvek, így erről az időszakról csak az évvégi értesítők gyér adatai állnak rendelkezésünkre. Ebben az örökre homályba borult korban volt tagja önképzőkörünknek Riedl Frigyes, Kozma Andor, Császár Elemér. 1862-től 1898-ig számíthatjuk az önképzőkör második korszakát. A munkát, mint az első korszakban, az elnöktanár személyesen irányítja. Ennek emléke, hogy ifjúsági elnökünk címe még ma is első titkár; elnök csak egy van, a vezető-tanár. Az önképzőkör ebben a korszakban szépen fejlődött, munkaköre valószínűleg irodalomtörténet, történelem és szépirodalom, esetleg képzőművészet volt. Sokat szavaltak és feltűnően gyakran volt szavalóverseny. Minden iskolai ünnepélyen szerepelt egy-két számmal az önképzőkör is. A sze
