Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1940
17 vettani alapon egészen pontosan fel lehet ismerni. Beigazolódott pl., hogy a kereskedelmi forgalomban „diófa“ elnevezéssel négy különböző fafaj szerepelt, egyik sem volt diófa; az egyik közülük Indiából, a másik Quenslandból, a harmadik Afrikából, a negyedik Észak- Amerikából származott. A négy fafajnak természetesen ipari értéke is eltérő volt. Más esetben „tölgy“ néven eladott faanyagban 6 különböző fafajtát ismertek fel a szövettani módszer segítségével. Ezek közül 3 valóban tölgy volt, de különböző fajtájú és eltérő ipari értékű, a 4. az Eucalyptus, az 5. Greviella, a 6-ik pedig a Casuarina fájának bizonyult. A nagyobb haszon érdekében gyakran előfordul, hogy értékesebb fafaj helyett és annak neve alatt készakarva forgalomba hoznak technikailag értéktelenebb fát. Az ilyen hamisításokat sokszor kizárólag mikroszkopikus vizsgálat alapján lehet leleplezni és beigazolni. Egyes külföldi államokban kutató intézetek létesültek az ilyen irányú munkálatok elvégzésére. Azonban az ipar és a technika más területein is találkozunk hasonló vizsgálatokkal, pl. a különböző rostnövényekből készült anyagok ellenőrzésekor. A növényszövettan diagnosztikai eredményeit igen nagy értékkel használják fel a növényi eredetű élelmiszerek és élvezeti cikkek vizsgálatában is. Élelmiszereink egyrésze növények leveleiből, földalatti szerveiből, terméseiből, magjaiból készül. Gondoljunk csak a lisztre s a különféle lisztkészítményekre, a főzelékfélékre, a különböző gyümölcsökből készült tápanyagokra, stb. Ezeknek az ellenőrzése nagyon fontos feladat és ma már úgy hazánkban, mint külföldön számos élelmiszervizsgáló állomás áll a közérdek szolgálatában. E laboratóriumokban a legkülönbözőbb tápanyagokat, így a növényi eredetűeket is, a legújabb kémiai és fizikai módszerekkel vizsgálják. Sokszor ezek egymagukban nem alkalmazhatók, vagy nem elégségesek, mert nem vezetnek megfelelő eredményre. Ilyenkor a mikroszkópos módszer jut előtérbe és a növényszövettan által megállapított diagnosztikai sajátságok ismerete teszi lehetővé az azonosítást. A táplálékul szolgáló különböző növények levelei, földalati részei (gumók, hagymák, gyökerek, stb.) termései, magjai rendszerint tartalmaznak belső felépítésükben olyan szövettani jellemvonásokat, amelyek alapján az eltérő eredetű levelek, vagy egyéb növényi részek faj azonosságát kétségtelenül meg lehet állapítani, még akkor is, ha azok egész kis darabokban kerülnek forgamloba. — A lisztvizsgálatokban pl. jó útmutató a liszt főanyagát alkotó keményítő szemeknek fajra jellemző alakja, szerkezete és nagysága. A különböző gabonák korpáiban található szövetfoszlányok ugyanúgy jellegzetes szövettani sajátságokat tüntetnek fel s ezáltal az eltérő eredetű korpák s más malomipari melléktermékek mikroszkóp alatt biztosan felismerhetők. — Az élelmiszerek (tápszerek) mellett nagy fontosságú az ú. n. élvezeti cikkek ellenőrzése is. Az élvezeti cikkek vagy az ételek ízesítésére, színesítésére, illatosítására szolgálnak (különböző fűszerek), vagy pedig kimondottan ideg-izgatásra valók (narkotikumok: tea, kávé, dohány, stb.). Mivel ezek nagy része is növényi
