Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1940
18 eredetű, a kémiai és fizikai vizsgálatok mellett alkalmazást nyer igen sok esetben a mikroszkóppal történő diagnosztizálás. —• É módszernek különösen akkor van nagy jelentősége, amikor a különböző élvezeti cikkek és élelmiszerek hamisításáról van szó. A hamisítást sokféle módon végzik. Angliában, Oroszországban, Kínában pl. a teát úgy hamisítják, hogy a valódi tealevelek közé elhasznált, csersavanyaggal átitatott s utólagosan becsavart tealeveleket kevernek, melyeket a hatóanyagban gazdag valódi levelektől alig lehet megkülönböztetni. Egy időben igen nagy mennyiségben hoztak ilyen teát forgalomba. Egynémely fűszer hamisításakor is hasonlóan járnak el. Ilyen esetekben a szövettani módszer nem alkalmazható. De a teát úgy is hamisítják, hogy idegen növényből származó mesterségesen színezett leveleket kevernek közé s ezenfelül még ásványi anyag hozzáadásával a súlyát is növelik. Ilyenkor a mikroszkopi vizsgálat azonnal elárulja az idegen levelek jelenléte, mert bennük hiányoznak a tealevelekre annyira jellemző vastagfalú, elágazó, szilárdító sejtek, továbbá a bőrszövetük s a rajta található szőrözet is egészen más kialakulásé, mint a tealevelekben. — Igen gyakori pl. a fahéj hamisítása is. A valódi fahéj a Ceylonban, Kínában élő cimetía kérgéből származik, melyet gyakran poralakban hoznak forgalomba. Kellemes illóolaj tartalma miatt használják tészták ízesítésére. Előfordul, hogy a fahéj néven eladott poranyag nem tiszta fahéj-őrlemény, hanem idegen növényi anyagoktól szennyezett; ez mikroszkopi vizsgálattal természetesen azonnal felismerhető. — A kereskedelmi forgalomba bekerültek az ú. n. fahéjpótló-szerek; ezek nem tekintendők hamisítványoknak, mert kereskedelmi nevük is elárulja, hogy anyaguk nem valódi fahéj. E pótszernek az alapanyagát a kakaó-mag finomra őrölt héja szolgáltatja, melyet mesterségesen fahéj-olajjal illatosítanak s porcukrot kevernek hozzá. Az így elkészített pótszert külsőleg alig lehet megkülönböztetni a valódi fahéjportól s így igen jó anyagot szolgáltat a valódi fahéj hamisítására. Növényszövettani vizsgálat útján az esetleges hamisítást meg lehet állapítani, mert a fahéj porban lévő kéregfoszlányok szöveti szerkezete egészen más sejtekből áll, mint a pótszerben lévő kakaó-mag héja. A növényszövettani kutatások kimutatták, hogv a poralakú fűszerekben hamisítóanyagul leggyakrabban a következők fordulnak elő: az árpának, a rozsnak, a búzának, a rizsnek a korpája, a kukoricaliszt, az olajos-zsíros magvak és termések présmaradványai, összeszáradt gyümölcsrészek, gyümölcsök összeőrölt csonthéjai, a dió, mandula termésének ehetetlen, húsos része, a tölgy kérgének pora, végül finomra őrölt fűrészpor. E különböző anyagokat szövettani ismereteink felhasználásával azonnal diagnosztizálni tudjuk. — A szövettani alapon történő hamisítás-felismerésnek akkor van különösen nagy jelentősége, amikor hamisításul olyan növényrészek szerepelnek, amelyek az emberi szervezetre károsak, vagy egyenesen halálosak lehettek volna. A növényszövettani kutatások eddigi eredményeit igen nagy haszonnal alkalmazzák a gyógyszerészet terén az ú. n. „drogok“
