Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1939
22 tiszteleten a korái tempója lendületes. Ritmikusan, halkan és gyorsan énekelnek. A német nép benne él egy évszázadokra visszatekintő zenei kultúrában, ezért érthető, hogy súlyt helyeznek iskoláikban az énektanításra. Több héten át hospitáltam a Berlin—Friedenau-i humanisztikus gimnázium énekóráin, mindjárt a jelentkezés napján résztvettem a két VI. osztály színielőadásán. Hermann Emil: „A csizmás kandúr” című költői meséjét adták elő. Résztvettem a zenei érettségin is, ez a vizsga képesíti a hallgatókat az egyetem zenei előadásainak megértésére. A nemzeti nevelés tárgyai: német, történet, földrajz, művészi nevelés (rajz) és zene. A zenét (éneket) 8 osztályon át heti két órában tanítják, kivéve a fiúknál a IV. és V. osztályt, ahol csak heti 1—1 óra van. A tantervnek a művészi nevelésről szóló része megállapítja, hogy a német élet nagy és fontos területét csak a művészet tárhatja fel. A művészet az emberben összekapcsolja a való életet a természetfölötti világgal. A helyes művészi nevelés nemcsak az egyéni képességet fejleszti, hanem hozzájárulhat az egész nemzet lelkületének átalakításához, így a művészet a mindennapi életünk alkotó eleme lesz. A zenei nevelés a német zenei értékeket ápolja, ameddig ez az ifjúságnál elérhető. Az énektanár a német népdalok és műdalok megismerése mellett főleg arra helyezi a fősúlyt, hogy tanítványai a zene megértésébe és élvezetébe bevezesse. Egy-egy órán a tanár előadásában, elhangzanak a zeneirodalom apróbb művei Beethoven Bagatelljei, Bach Menüettjei. A magasabb osztályokban Beethoven c moll szonátája, vagy Pathetique-je, Bach Olaszverseny, vagy pl. ilyen tételek :a német katonaindulók, a különféle nemzetek himnuszai, stb. A VI. osztály anyaga pl. Wagner: Mesterdalnok operájának ismertetése, egy Mozart szimfónia. A VII. osztályban Haydn: Évszakok, egy Beethoven szimfónia. A VIII. osztályban szimfónia a Beethoven utáni időkből, Beethoven Fideliója, stb. A német iskola helyesen felismerte, hogy a német értékek az egész nemzet tulajdona. Bach, Haydn, Mozart, Beethoven, Schubert, Schumann, Brahms, Wagner művészete lehet az egész világé, de elsősorban a németeké. A középiskola gondoskodik arról, hogy őket meg is értsék. Mi sokat vétkeztünk ezen a téren, ha meg is alapítottuk zenei intézményeinket, nem gondoskodtunk arról, hogy zeneértő fogyasztói is legyenek. Az ének erejéről hadd szóljon az alábbi példa. Luther Mártonunkról feljegyezték, hogy a reformációt beleénekelte a lelkekbe. Talán nem ismerték az egyszerű barát tanítását, de a reformáció énekeit megtanulták. A „Cantus Catholici” (Kassa, 1674) előszavában azt mondja: „A hívek nagyobb részét a római Szentszéktől az éneklésbeli zengéseknek édesgetése vonta va.la el”. Pedig ezek német, francia, latin dallamok voltak; mennyivel többet jelentenek magyarságunknak magyar dalaink! Az elszakított területek magyarságának nemzeti érzését dalaink tartják ébren. Hányán hallgatják titokban, könnyezve a magyar
