Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1939
14 féle variométert helyettesíti, utóbbi közvetlenül a függőleges erőösszetevő változását méri. Ennek a vertikális variométernek lényeges alkatrésze valamivel súlypontja fölött vízszintes forgástengellyel ellátott mágnesrúd. A forgástengelyt a mágneses délvonal síkjába kell beállítani. A mágnesre súlyának aránylag kiesi forgató nyomatéka és csupán a függőleges mágneses erőösszetevő hat, tehát ez utóbbinak megváltozásával az egyensúlyi helyzet is megváltozik. Az eszköz forgástengelyének lehetőleg súrlódásmentesnek kell lennie, hogy az egyensúlyi helyzet újabb felállítás esetén a vertikális erőn kívül más okból meg ne változzék. A részletes földmágneses felvételekből mágneses tulajdonságú anyagok jelenlétére lehet következtetni. A következtetés alapelve ugyanaz, mint a gravitációs méréseké. Meg kell állapítani az egyes megfigyelési helyekre a földmágneses erőösszetevők normális értékét s az észlelt értékeknek eltéréseit ezektől. Ezekből a földmágneses rendellenességekből lehet az őket előidéző földalatti tömegekre következtetni. A földmágneses mérések legjobban vasérctelepek felkutatására alkalmazhatók, de használják néha sódómok nyomozására, sőt kiegészítő mérésként általában tektonikai viszonyok megállapítására is. Sódómok felkutatása a só diamágneses hatásán alapul. A mérések feldolgozását a földmágneses adatok időbeli változása nehezíti meg. Az időbeli változás kiküszöbölése céljából vagy külön regisztráló műszert kell a felmérési területen megfigyelni, vagy pedig nem nagyon távoleső mágneses obszervatórium adatait segítségül venni. A földalatti hatókra vont következtetések sokkal bonyolultabbak, mint a gravitáció körében. Igen fontos geofizikai módszer a szeizmikus. Gyakorlati kutatásokban egyre inkább alkalmazzák. A szeizmikus módszer mesterségesen földrengési hullámokat kelt és megvizsgálja azok terjedését a különböző földrétegekben. A szilárd anyagokban haladó rugalmas hullámok terjedési sebessége az anyag rugalmassági együtthatója és sűrűsége hányadosának négyzetgyökével arányos, tehát a terjedési sebesség a földkéreg különböző rétegében különböző. A földkéreg a rugalmas rezgések terjedése szempontjából anizotrop. Szigorúan véve a terjedési sebesség még ugyanabban a kőzetben sem állandó, nagyobb változás azonban csak a különböző minőségű kőzetek határfelületén van. Tegyük fel, hogy a 6. képen jelzett mn felület olyan két réteget választ el egymástól, amelyekben a rengési hullámok különböző sebességgel terjednek. Legyen a felső rétegben a terjedési sebesség vi, az alsóban v2. Rendszerint az alsó, tömöttebb kőzetben nagyobb a terjedési sebesség. A Föld felszínén, vagy annak közelében A pontban dinamitot robbantanak. Ha a felső réteget magában véve izo- tropnak tekintjük, akkor A pontból minden irányban sugarasan terjednek a rengési hullámok. Az mn határfelülethez érkező sugarak részben visszaverődnek, részben irányváltozással, tehát töréssel behatolnak az alsó rétegbe. A fénysugarakhoz hasonlóan erre is érvé-
