Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1939
15 nyes a sm 1 = — törési törvény. Ha r törési szög eléri a 90°-ot, sin r v. akkor teljes visszaverődés áll be. A teljes visszaverődés határszögénél nagyobb szög alatt beeső sugarak a mélyebb réteg határfelületéről visszaverődnek és a föld felszíne felé terjednek. Aszerint, hogy milyen irányban terjednek a robbantás helyétől, a felszínt különböző pontokban érik el (B, C). Gondoskodni kell a felszínre visszaérkező hullámok regisztrálásáról. A természetes földrengési hullámok mechanikai elven alapuló szeizmográfjai helyett elektromágneses szeizmográfokat használnak. A rugalmas rezgéseket elektromágneses rezgésekké alakítják át, ezeket elektroncsövekkel felerősítik és érzékeny oszcillográfba vezetik. A gramofon „pick up”-jéhez hasonló szerkezet ala6. kép. kit ja át a rugalmas rezgéseket elektromágneses rezgésekké. Ezt a készüléket geofonnak nevezik és többnyire elektromos sürítőn alapszik. A reflektált rengési hullámok regisztrálására több geofont szoktak használni, s azokat a robbantás helyétől különböző távolságban helyezik el a Föld felszínén. Mindegyik geofonhoz egy-egy oszcillográf tartozik; ezeket azonban egy készülékben egymás mellé szerelik és az egyes geofonokkal kábelek segítségével kötik össze. Az egymás mellett levő oszcillográfokat úgy rendezik be fotografi- kus regisztrálásra, hogy a regisztrált görbék, a szeizmogrammok egymás alá kerüljenek. A gyorsan mozgó papírszalagon külön készülék időjeleket ad s ezek segítségével 0 001 másodpercnyi időkülönbségeket is meg lehet állapítani a szeizmogrammokon. A 7. kép alapján megérthetjük azt, hogy a különböző távolságban egymástól kb. 70—-100 méterre elhelyezett geofonok időkülönbséggel regisztrálják ugyanarról a felületről visszavert hullámokat. A rajzon 1, 2, 3, 4-el jelölt pontokba a vízszintes felületről visszavert hullámok egyre későbben érkeznek. Ha például a visszaverő
