Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1939

13 az abszolút meghatározásokon kívül bevezette a viszonylagos méré­seket is. A vízszintes erőösszetevő térbeli változásait átalakított Kohlrausch-féle variométerrel-, a deklináció helyi változásait pedig érdekes eredeti módszerével határozta meg. Ennek a nem is publi­4. kép. kált elmés eljárásnak az a lé­nyege, hogy a két megfigyelési állomáson felállított mágneses teodolitokon egyidejűleg figye­lik meg a függőleges tengely körül szabadon forgó mágnes- rúd állását a két állomást ösz- szekötő vonalra, mint alap­irányra vonatkozólag. A két szög összegének eltérése 180°- tól a mágneses deklináció vál­tozását adja (5. kép). Nagy elő­nye ennek az eljárásnak az, hogy az egyidejű észlelés kö­vetkeztében a különben sok gondot okozó időbeli változás kiesik. A gyakorlati célú földmág­neses kutatásokban ma kizá­rólag a vízszintes és a függő­leges erőösszetevő térbeli változásait mérik. Erre a célra vario- métereket használnak. Leginkább a Schmidt-féle horizontális és vertikális variométerek terjedtek el. Előbbi a Kohlrausch­5. kép.

Next

/
Thumbnails
Contents