Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1939
9 kapcsolatos lapot s a rugó alakváltozása a kondenzátor kapacitásának változását idézi elő, ez pedig igen érzékenyen mérhető. Az újabban szerkesztett, rugalmasságon alapuló graviméterek középhibája O'.OOOl CGS. A graviméterek mostanában a gyakorlati geofizikai kutatásokban igen kedvelt és sokfelé használt készülékek. Előnyük, hogy aránylag gyorsan lehet velük dolgozni és a nehézségi erő rendellenességeit a mérésekből közvetlenül megkapjuk. Hálózatosán végzett megfigyelések adataiból szerkeszthetők olyan vonalak, amelyek mentén a rendellenesség ugyanakkora. E vonalakat szokás a rendellenességek isogammáinak nevezni. Ha előzőleg a rendellenességekből még a látható tömegegyenetlenségek (hegyek, mélyedések stb.) hatását is levonjuk, akkor a földalatti rendellensségek maradnak meg, s az ezek alapján megrajzolt isogammák a földalatti tömegeloszlásra jellemzők. Ama igen egyszerű feltevés mellett, hogy a földalatti rendellenesség csupán két különböző sűrűségű, egymáson fekvő réteg gravitációs hatásából származik, az isogammáknak rétegvona.1 jelentést adhatunk; és pedig ha az alsóbb réteg a sűrűbb, akkor az isogammák az alsó vonulat rétegvonalait jelentik. Mihelyt azonban ez a feltevés nem állhat fenn, megszűnik az isogammáknak ez az egyszerű értelmezése, s ilyenkor a földalatti tömegeloszlásra csupán .a nehézségi erő rendellenes értékei, tehát az isogammák alapján következtetni nem is lehet. Már ebből is látható, hogy a nehézségi erő teljes értékének meghatározására szolgáló készülékek: az inga és a graviméterek magukban véve nem elegendők a gyakorlati kutatások szempontjából. Ezért még ma is változatlanul fennáll Eötvös torziós inga módszerének fontossága. Ezt a módszert az előzőkkel szemben egészen röviden azzal jellemezhetjük, hogy nem a teljes nehézségi erőt méri, hanem a nehézségi erő igen kis változásainak mérésére alkalmas. Eötvös vizsgálataiban kétféle torziós ingát használt: görbületi variométerében, mely a Cavendish-féle ingának felei meg, a tömegek az ingarúd végén egyenlő magasságban vannak, horizontális variométerében viszont az egyik tömeg mélyebben függ. A horizontális variométer több adatot szolgáltat, mint a görbületi, ezért a horizontális eszköz van leginkább használatban. Ha röviden Eötvös- féle torziós ingáról beszélünk, mindig ezt az eszközt értjük azon. Minthogy Eötvös Lorándnak, a kiváló magyar fizikusnak torziós ingáját alapelveiben tanuló ifjúságunkkal is kívánatos megismertetni, négy évvel ezelőtt Eötvös horizontális variométerét egyszerű kivitelben iskolánk számára elkészíttettük. Az eszköz megszerkesztésében, a műszaki kivitel ellenőrzésében Vermes Miklós kartársam volt segítségemre. Felfüggesztő szálakat dr. Pékár Dezső, a M. Kir. Báró Eötvös Loránd Geofizikai Intézet első igazgatója szívességből bocsátott rendelkezésünkre. A gondos műszaki kivitel Lindenmayer egyetemi műszerész érdeme. Egyszerű torziós ingánk az 1. képen látható, egyrészt tömegvonzási kísérlethez összeállítva, másrészt szétbontott állapotban. Bemutatási célból ugyanis az eszköz szekrényének oldalfalait le
