Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1938
21 Megemlítésreméltó a kertnek az a főtáblája, amely kizárólag egyéni kísérletekre szolgál. E területből kisebb-nagyobb részt azok az ötödikosztályos tanulók kaptak, akik valamilyen előre pontosan kidolgozott kísérleti tervet bemutattak. A tanulók öntevékenységére és munkakedvére jellemző, hogy ez a rész bizonyult a legszűkebbnek. Az elmondottakban vázolt kert több célt is szolgál. Alkalom szerint a tanítás színhelye és ekkor a tanulók sok tanulságot közvetlen szemlélet alapján vonnak le. Sokszor, különösen a kert állandó munkásai számos megfigyelést eszközölnek és azt naplójukba vezetik be. Az osztályban tartott munkatanításokhoz anyagot szolgáltat. Lehetőséget nyújt a tanulók öntevékenységének és önállóságának teljes megnyilvánulására. Bevezettük az egyéni megfigyelési naplókat. Ezzel kapcsolatban igénybe vettük a be nem kerített és növényekkel beültetett szegélysávot is. A növények nevét névtáblák jelzik, továbbá minden növényfaj egy-egy számot kap. Önkéntes jelentkezés alapján minden tanuló már az év elején egy megszámozott növényt kap, annak fejlődését egész éven át figyelemmel tartozik kísérni. Megfigyeléseiről naplót Vezet és azt év végén beadja. Évközben természetesen állandó irányítást kapnak a megfigyelések eszközlésére vonatkozólag. Iskolai növénykertünk jelenleg még kezdeti stádiumban van, mert a szegélysávban található növények nagyrésze dísznövény (cserje) és ezek egyelőre nem szolgálják mindenben és legeredményesebben a növénytani nevelő-oktatást. A szegélysávnak didaktikai szempontokat is kielégítő átrendezése azonban tervszerűen folyik és reméljük, egy-két éven belül be is fejeződik. Dr. Sárkány Sándor. TANULMÁNYI KIRÁNDULÁS A DUNÁNTÚLON. Iskolánk 37 tanulója 1939 május 14—17. közti négy napon tanulmányi kiránduláson vett részt. Az utazást megszervezte és a csoportot dr. Blázy László kísérő tanár közreműködésével vezette dr. Sárkány Sándor tanár. A kirándulás közvetlen célja a Dunántúl földrajzi, geológiai, történeti és kultúrális képének megismertetése volt. Az utat autóbusszal tette meg a csoport. Látták a növendékek a Bakony, a Balaton és a Mecsek vidéke mellett a Zalai, a Somogyi és a Tolnai halomvidéket. —- Az út lényegesebb állomásai a következők voltak: Budapest — Székesfehérvár —- Várpalota — Veszprém — Balatonfüred — Tapolca — Keszthely — Hévíz — Nagykanizsa — Lispe (— Kerettye) —=> Kaposvár — Komló — Pécs — Szekszárd — Tolna — Paks — Dunaföld- vár •—• Budapest. A részvétel 50 P-be került. Székesfehérvárott megnéztük Szent István bazilikájának a romjait, a királysírok helyét, a városházának az 1938-i országgyűlés alkalmából átalakított tanácstermét, valamint a város egyik legújabb és legszebb díszét, a Szent István-szobrot. — Majd megszemléltük a Bakony aljában fekvő Várpalotán a lignitbányát. Itt hallottuk útunk során első ízben a hagyományos „Jó szerencsét“ bányászköszöntést. E fiatalkorú szénbánya termékeit a közelben lévő péti gyárüzem hasznosítja. — Az öt dombon felépült Veszprém utunk egyik legnagyobb élménye volt. A Séd patak fölött meredeken kiemelkedő várdombról szép kilátást nyer-
