Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1937

31

kát Kandói Kiss József dr., a testnevelési órákat pedig Ábraliám Géza tanulmányi felügyelők látogatták.

Üdvözlések. Dr. Raffay Sándor püspök urat örvendező szeretettel üdvözöltük titkos tanácsosi méltósággal való kitüntetése alkalmából.

Fest Sándor dr.-t, a br. Eötvös József Kollégium tanárát, intézetünk volt kiváló angol tanárát köszöntöttük abból az alkalomból, hogy a M. Tud. Akadémia tagja lett.

Zimmermann Gusztáv dr. iskolánk volt kedves tanítványát üdvözöltük egyetemi magántanárrá történt kinevezése alkalmából.

Halottaink. Három súlyos veszteség ért bennünket a múlt év folyamán.

Tolnai Vilmos dr., a pécsi egyetem tanára, intézetünknek 1897 —1906-ig működött kedves emlékű tanára, a múlt év nyarán Sopronban elhunyt. Ravatalára koszorút helyeztünk. Az irodalomtudomány és nyelvészet nagynevű munkásának emlékét mi is híven megőrizzük.

Mikolik Kálmánt, a deáktéri polgári leányiskola ny. igazgatóját, hivatalosan csak presbiteri tiszte fűzte iskolánkhoz, de több mint félszázadon át állandó meleg érdeklődés és baráti kapocs fűzte intézetünkhöz. Benne a magyar tanügyek egyik legrégibb, derék munkását vesztettük.

Németh Ödön dr., közfelügyelőt dec. 28-án kísértük őszinte gyásszal utolsó útjára. Róla értesítőnk elején emlékezünk meg. Ravatalánál az iskolák nevében az igazgató búcsúztatta.

Változások a tanári testületben. Iskolánkban alapítás óta református tanítványaink együtt tanulták a hittant az evangélikusokkal. Az utóbbi években protestáns vallású tanítványaink száma hatalmasan meggyarapodott, a múlt tanévben már túlhaladta az ötszázas létszámot. Főként az egyesített osztályokban már olyan nagyra nőtt a prot. tanulók száma, hogy nem fértek el a rendes tantermek egyikében sem és a hittanóra színhelyéül ilyen esetben egyedül a díszterem felelt meg. Ilyen körülmények között üdvös megoldás volt, hogy a református egyház az idei tanévtől kezdve külön hitoktató lelkész megbízásáról gondoskodik. A kiküldött Pap Ferenc tisz- teletes személyében olyan egyéniséggel gyarapodott tantestületünk, akinek eddigi működése alapján bizton remélhetjük a hagyományos testvéri szellem továbbápolását.

A második félévben két tanártársunk munkáját voltunk kénytelen nélkülözni. Loisch János dr. betegszabadságon volt, Kerecsényi Dezső dr.-t pedig egyházi főhatóságunk hozzájárulásával a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter úr a budapesti tanárképzőintézei gyakorló gimnáziumához osztotta be. Óráikat részben testületünk állandó tagjai látták el, másrészt a VKM. megbízásából Blázy László oki.