Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1936
24 A NEVELÉS BIOLÓGIAI MEGVILÁGÍTÁSBAN. Az 1937 április 9-én tartott székfoglaló előadás gondolatmeneté. Székfoglaló előadásom tárgyául azért választottam éppen ezt a kérdést, mert röviden körvonalazni szeretném a manapság mindinkább előtérbe nyomuló individuális nevelés alapjait. A nevelés problémája már a legrégibb időkben is foglalkoztatta az emberiséget. Korszakok szerint változtak a különböző nevelési elméletek és az egyes felfogások sokszor teljes ellentétbe kerültek egymással. Gyakran kizárólag elméleti okoskodáson alapult a nevelési rendszer s nem vették tekintetbe a neveléssel (növendékkel) kapcsolatos biológiai tényezőket. Mai felfogásunk szerint a nevelés a közösség életéből kiinduló az a tevékenység, amely az egyesek kifejlődését segíti elő. Ennek megfelelőleg célja az egyesek lehető teljes kifejlődése. Feladata pedig hármas tagozottságú: testi fejlődés (eredménye az egészséges élet), az értelmi fejlesztés (eredménye a szellemi önállóság), végül az erkölcsi fejlesztés (eredménye a nemes jellem). E feladatok egymással való egybefonódása s így ezeknek az egyénben való harmonikus megvalósulása teszik képessé az embert az ideális egyéni és közösségi életre. A nevelési feladatok keresztülvitelében szem előtt kell tartani azt, hogy a nevelésre váró egyén fokozatos fejlődésen megy keresztül s éppen a fejlődést irányító tényezők azok, melyek a nevelést — eszményi célja elérésében — akadályozzák. A fejlődéssel összefüggő tényezők egyrészt a szervezet belső szerkezetéből adódnak (belső tényezők), másrészt a szervezetet körülvevő világból tevődnek össze (külső tényezők). Előbbiek az örökléstudomány körébe tartoznak, utóbbiak mindazok a külső — környezeti — hatásók, amelyek a szervezetet létrejötte pillanatától kezdve érik és befolyásolják. Az örökléstudomány eddigi eredményeiből tudjuk, hogy az élőlényeknek s így az embernek is örökletes tulajdonságai, pontosabban a tulajdonságok anyagi alapjai a sejtmagban összpontosulnak és a bizonyos időben megfigyelhető kromoszómákhoz vannak kötve. A kromoszómák mikroszkopikus kicsinységű testecskék, melyeknek száma, alakja, nagysága fajonként változik; de egyugyanazon faj esetében állandó s ugyanaz. Egy-egy kromoszómában gyöngyfűzér- hez hasonlóan, egy sorban helyezkednek el az úgynevezett öröklési
