Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1931
9 leányát. Házasságukból négy fiuk és egy leányuk született. 1896 szeptember 1. óta a budapesti evangélikus gimnázium rendes vallástanára. A pesti evangélikus magyar egyházközség egyháztanácsossá választotta és tagja lett a közös egyházi képviselőtestületnek és iskolabizottságnak is.“ Ennyit mond egy hosszú hetvenegyéves múltról, negyvenhét éves tanári működéséről. A mi feladatunk kifejteni kissé, mennyi gazdagság rejlik az önéletrajz szerény rövidsége mögött. Az apai név régi dunántúli nemességet jelent, ,ádázteveli’ (Veszprém m.) előnévvel; az anyai ág is nemes; úgy az apai, mint az anyai név a dunántúli evangélikus magyarságból, az ország egyik legértékesebb eleméből való; ez a származás magában hordja az erős hazafiúi és hithű vallási érzést. Édesapja foglalkozása, a levitaság j>edig egyenesen meghatározta Bereczky Sándor életútját, ő is tanító-lelkész, vallástanár lett. A jó fajból, keményfából való faragottság, a szülőktől örökölt testi és szellemi adottság, az azoktól nyert szelíd, jó természet, a beléje oltott vallásosság és — szegénysége mellett — Isten kegyelme kísérte az evangéliomi szellemmel átitatott régi, híres soproni iskolákra, hol egészséges, jó magyar fejével mohón itta derék tanárai tanítását, nagyon megszerette a könyvet s egész életére a tanulást, magáért a tanulásért. Szülőfalujából, szüleitől hozott vallásos érzéséből kifolyóan, amint az egyház tanítása mindjobban tudatos lett előtte, egyre hangosabb lett benne hitének a folytonos tökéletesedésre hívó szózata, s ezt ő érzelmi és értelmi téren egyaránt igyekezett megvalósítani. Így lett Bereczky Sándorból papi lelkületű ember, aki tudja azt, amit kevesen tudunk: a rosszért is jóval fizetni; így lett belőle világos logikájú derék hitszónok; lett belőle megértő és megértett tanár, s a theológiai tudományok érzelmi és értelmi világát helyesen összeegyeztető tudós theológus és író. A jó tanár főtulajdonságai: a szaktudás, türelem, szeretet, megértés, szelídség és föltétien tekintély egyesül Bereczky Sándorban. Akik különféle községi és állami iskolákban 12 évig, az evangélikus gimnáziumban 35 évig végzett vallástanítási működése alatt nála tanultak, azok a sok százan, evangélikus vallásunk hitelveit, egyházunk történetét, szervezetét őtőle s az ő könyveiből jól megtanulták; azokra az ő tiszteletreméltó élete és egyéni példája nagy hatással volt. Tanítását szereti érdekes magyarázatokkal és lélekemelő, nevelő példákkal kísérni, s ilyenkor szelíd, csendes hangja emelkedik, vonzó egyénisége melegebbé válik. Utolsó tanítási évében éppúgy sietett órájára, mint fiatal korában; pedig mindig sok órája volt. A tízperces szüneteket és az üres órákat kartársaival való kedves beszélgetésben töltötte. Ő és Szigethy Lajos, soproni líceumi, theológiai és jénai osztály- és lakótársa, amint az osztályteremből