Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1923
7 erőssé lett, mint az eleinte nagyobb számban volt evangélikusok gyülekezete. A gyülekezetek szervezete is eltérő volt elejétől fogva. Az evangélikus gyülekezetben elejétől fogva választott tisztviselők intézték az egyház ügyeit s hagyomány szerint a felügyelőt, az inspektort a főrendűek közül választották, a gondnokot, a „kúrátort“ pedig a polgárok közül és ezek elnöklete alatt tartották a közgyűlést, a General Conventet és a presbiteri gyűléseket, a Particular Conventeket. A református gyülekezet élete eleinte nem folyt ily szabályos mederben. A pesti református egyházat az itt hosszabb vagy rövidebb ideig tartózkodó és a közel vidékről sűrűbben belátogató urak alapították; ők végezték a szervezés, kormányzás teendőit, patriarchális módon, egyházi törvényekre vagy szabályrendeletekre való nagyobb figyelem nélkül. De mindkét gyülekezetei alakulásától kezdve egy olthatatlan vágy vezérelte és hatotta át és pedig az, hogy saját templomában dicsérhesse az Istent. Mi, akik most járunk templomainkba és egyházi épületeinkbe, sokszor nem is gondolunk arra, hogy ezeknek létrehozása elődeinknek mennyi szellemi és anyagi munkájába került, mennyi gonddal és nehézséggel emelték ezeket az épületeket, melyekért nekik soha el nem múló hálával tartozunk. A templomépítés mindkét gyülekezetnél ugyanazon fázisokon ment keresztül. Előbb a telek kiszemelése volt a fő gond, azután a kiszemelt telekre ideiglenes imaházat és paplakot készítettek és csak azután foghattak hozzá az igazi nagy'munkához, a templom felépítéséhez. Mindkét gyülekezet telket vásárolt temploma felépítéséhez; és pedig az evangélikus a Kohlmarktra, a Szén-térre nyíló katonai fa- és lisztraktár helyiségéből kapott 411 négyszögölnyi területet, mihez a város is adott 153 ölet, a református gyülekezet pedig a várostól a Széna-tér, a mai Kálvin-tér mellett levő temető területéből kapott 748 négyszögölnyi területet. A megszerzett területen tehát mindkét gyülekezet ideiglenes imaházat és paplakot épített. Az evangélikusok a Szén-téren egyemeletes ház építésével kezdték meg munkájukat. A földszinten volt az ideiglenes imaterem, melynek öt ablaka a térre nézett, az emeleten pedig volt a lelkésznek a térre néző három szobája, a kántornak pedig az udvari traktusban volt két szobája. Ebben az ideiglenes imateremben elődeink 1794. május elsején tartották első istentiszteletüket. A református testvérek is először egyemeletes kis épületet emeltek a Széna-téren, melynek első emelete lelkészlakásul, tanácstermül, földszintje imaíermül és iskolahelyiségül szolgált. Mindkét helyen ez az egyemeletes kis épület lett a később fejlődött épületcsoport magva. A református ideiglenes épület 10 évvel később készült el, mint az evangélikusoké; a refomátus lelkész ugyanis 1804,-őszén költözött be a számára készült lelkészlakba. Szükségesnek tartjuk azonban e helyütt röviden rámutatni azokra a tervekre, melyek ez időkben foglalkoztatták elődeink elméjét. Elődeink kétízben akartak közös erővel nagyot alkotni,
