Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1922
8 csolatban elhangzott s egyhangúlag helyeselt kijelentés, mely őt „igen kedves emlékű felügyelő“-ként állította elénk. Többféle minőségben vezére iskolánknak a Liedemann-lelkü Zsigmondy Jenő is, mint az iskolafenntartó gyülekezetek közös felügyelője, egyházkerületi s rövidebb ideig helyettes egyetemes felügyelő. Nemcsak vezér, de atyja is az iskolának és tanári karnak. Hányszor elhangzott a szó a tanárok között: ami a lelkünket nyomja, terjesszük Zsigmondy Jenő elé, bölcsesége megérti, jó szíve átérzi, nagy tekintélye megvalósítja azt, aminek megvalósítása iskola és tanárok jogos, vagy méltányos érdeke. Vezérembere volt az iskolának, mint a két iskolafenntartó egyház közös képviselőtestületének egyházi elnöke: a boldogult Kaczián János. Mint a gimnázium-környéki lelkészi körnek szeretett és tisztelt lelkésze, e minőségben is szoros kapcsolatban állt az iskolával. Közvetlen gondozója iskolánknak Haberern J. Pál orvos- t professzor, iskolafelügyelő. Időt, munkát nem kímélő gondosságát, a tanárok iránt tanúsított, szavakba kellőkép alig foglalható jóságát szinte nem is tudjuk máskép megmagyarázni, mint „az átöröklés elméletével“. Azzal, hogy anyai ágon a nagy Liedemann Sámuelnek, az „iskola barátjának“ ivadéka. Édesatyja, Haberern Jonatán utján pedig még szorosabban hozzánk tartozik. Hisz e tudós férliú mint gimnáziumi tanár kezdte pályáját s mint főiskolai professzor nem kicsinyelte a középiskolai munkát s több éven át mint helyettesítő tanár tanított iskolánkban. Új egyetemes egyházi iskolai felügyelőnk, báró Radvánszky Albert egyházi szereplése gyülekezetünk körében kezdődött. Egyetemes felügyelősége legelső napjai egyikén felkereste iskolánkat, résztvett virágzó cserkészcsapatunk örömünnepén s nemes leikéből fakadó adományával adta jelét iskolánk iránt való jóindulatának. És a nagy vezéremberek sorozatát fejezhetnénk-e be méltóbban mással, mint egyházkerületünk püspökével, Raffay JVándorral. Ezekben a nehéz időkben, melyek még nehezebb idők jövetelét sejtetik velünk, megnyugtató érzés, hogy egyházunk hajóját s vele iskolánk sorsát az ő lelke irányítja s erős keze vezeti, A nagy vezetők után méltó néhány szóval a nagy jóltevők- ről is megemlékeznünk. Jóltevöink száma légió; a legnagyobbak: Schedius, Glosius-Artner, Wágner János, Simonyi, Kéller Terézia, Kéler Napóleon. Ez utóbbi anyagi áldozatai mellett elsősorban jóltevőnk volt nagy szaktudásával, energiájával, mellyel új iskolánk építésénél oly hathatósan szolgálta egyházunk érdekeit. Ez új iskola á hozzáépített templommal igaz, hogy Pecz Samu művésziekének kinyílott kőrózsája, harmonikus alkotása, de technikai, iskolai, pedagógiai és sok más szempontból hathatósan támogatták: Kéler Napoleon, Zsigmondy Géza és a római katho- likus vallású Czigler Géza műépítész. Általában is — jóleső érzéssel kell megállapítanunk — a száz év folyamán iskolánk barátai, jóltevői között tekintélyes számban voltak nemevangélikusok is.