Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1922

9

Iskolánk érezte jótékony hatását, hogy nem az állami hatalom parancsszavának, hanem az egyház s társadalom érdeklődésének köszönhette alapítását, fejlődését. Ez a munkától s áldozattól vissza nem riadó érdeklődés volt mindig az éltető nap, mely az iskolai munka sikerének oly elkerülhetetlenül szükséges alap- feltétele.

A tanárok.

Ha szerencsés volt ez iskola tanítványaival, ezzel a pompás emberanyaggal és „gondviselésszerű“ vezéreivel, nem kevésbé az volt tanáraival is. Már pedig mégis csak a tanár a legfontosabb tényező az iskolában. Jó tanár = jó iskola. Ez az alapegyenlete az iskolai élet képletének. Ebből következik azután minden egyéb mathematikai bizonyossággal.

Hittrich Ödön monográfiájában 82 tanár életrajzi adatait közli. E 82-ből 17 tudományos akadémiai tag, 11 egyetemi, vagy főiskolai tanárságra távozott az iskolától, 7 vezető állásba jutott, illetve hazai tanárságunk körében egy vagy más tekintetben vezető szerepet vitt, 6 országos hírű író, 5 elismert nevű költő, 4 negyvennyolcas honvédtiszt volt, 5 résztvett a világháborúban, a tollat ügyesen forgató, a lantot kedvesen pengető sok volt közöttük.

Ezek közül a kiváló tanárok közül a. legkiválóbbak fölött tartsunk hát egy kis „homéroszi seregszemlét“.

A „longus ordó“-t Fábry Pállal kezdhetjük (1825—1837), az iskola első rektor-professzorával. Kiváló tanár és igazgató volt. Az iskolát nagyon szerette. Mint jómódú ember, aránylag fiatalon lemondott ugyan a tanárságról, de haláláig vezető embere, sokáig iskolafelügyelője volt. Mintegy halála után is munkása az iskolának, az akkori viszonyok szerint igen tekintélyes 12.000 forintnyi hagyományával.

Rövid ideig (1843) helyettes tanár volt nálunk „a függetlenség bajnoka". Vajda Péter is, aki előtt üdvözlő versében még Petőfi Sándor is meghajtotta büszke fejét.

A negyvennyolc előtti idők legnagyobb tanára volt a lelkes „cipszer“ magyar, Teichengräber (Tavasy) Lajos. Kiváló tanár, pedagógiai író, elsőrangú szervező talentum volt, az egész magyar- országi tanárság körében vezérszerepet vitt. Tűzlelke ragadta, honvéd lett, századosi rangra emelkedett a Bem József seregében. Iskolánkhoz vissza sem jöhetett. Évek múlva Iglón lett tanár.

Az elnyomás korában a szelídlelkű Kanya Pál volt a helyén Tavasy örökében, ö vezette, mint igazgató, az iskola hajóját a sok „veszedelmes szírt“ között. Elismert jó tanár volt. Egyik osztályvizsgáján az evangélikus Mária Dorottya, József nádor felesége, az áldottlelkü „Palatina“ is jelen volt. Talán ennek hatása alatt azután két gyermekéhez, Józsefhez és Henriettéhez magántanítóul hívta meg. Mikor 1860-ban, közel 40 évi tanárság után Stuhlmülier Sámuellel, a Petőfi tanárával nyugalomba vonult, a hálás egyház-