Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1922

6

Iván és István, Pósch Gyula, Knuth Károly, Fáik Miksa, a Greger- sen, Édeskuthy, Saxlehner, Burchard-Bélaváry, báró Kornfeld, báró Ullmann, Fellner, Domony, budai Goldberger családok tagjai.

Annak a bebizonyítására, amit e cikk elején az iskola tipikus tanítványáról írtam, legyen szabad itt a végén megemlítenem, hogy a hálás tanítványok díszes serege: Rakovszky István, Pósch Gyula, Elischer Vilmos, Zsigmondy Dezső — közéletünk mindmegannyi jelese — és több társuk vezetése alatt, igen népes gyűlésen szervezkedtek, hogy nagyobb alapítvány tételével a jubileumot ne csak elmúlandó, elröppenő, hangulatot keltő ünnepéllyel üljék meg, de maradandó alapítvány összegyűjtésével feledhetetlenné tegyék. •Iskolánk érdekében, melyen bizony „megnehezült az idők viharos járása“, sikert kívánunk e tiszteletreméltó urak nemes törekvésére.

A vezérek.

1786-nak egy szép szeptemberi napján nagy szenzációja volt a kis Pest városának: Liedemann Sámuel iglói származású evangélikus kereskedő egy másik evangélikus emberrel együtt letette a polgári esküt és ezzel belépett az egyenlöjogú pesti polgárok sorába. Az „aufkláristák“ örültek, a konzervatívok bosszankodtak, de közönyös nem maradt senki.

De míg ez inkább csak pesti szenzáció volt, 1792-ben az egész ország intelligenciáját izgalomba ejtette az a nagy eset, hogy a király tizenkilenc pályázó közül a huszonnégyéves evangélikus vallású győri nemes ifjút, Schedius Lajost nevezte ki a Pázmány alapította pesti „katholikus“ egyetemre az esztétika és filológia tanárává.

Ez a két férfiú a felvirágoztatója a pesti Deák-téri gyülekezetnek és iskolának.

Schedius félszázadon át volt az egyház vezetőembere, többnyire iskolafelügyelője. 1840-ben a püspöki egyházi látogatási jegyzőkönyvben hivatalosan is megállapították, hogy ö a gimnázium tulajdonképeni megalapítója. Szellemi tartalommal is ő töltötte meg. az iskolákat. Ez a világhírű tudós, itthon Kármán és Kazinczy munkatársa, heteken át mindennap órákat töltött az elemi osztályokban, bemutatva eleven előadásban Pestalozzi tanítási módszerét.

A tanárokkal konferenciákat tartott, itt felolvasta paedagogiai nagy eszmékkel teljes beszédeit. Utasítást szerkesztett a tanárok iskolai munkájára nézve. Ebben sok ma is megszívlelésre méltó gondolat van. Kirándult a tanárokkal a Zugligétbe és ennek magányában elragadta társaságát bölcs, lelkes, szívhez szóló társalgásával.

Liedemann, mint igazi kereskedő, a praktikus élet embere volt: tele mentő gondolatokkal, ötletekkel. Mint nagy pénzügyi tehetség, nehéz időkben, így a templomépítés után kővetkező, adóssággal terhes korszakban megmentette a gyülekezetei. Emellett nagy műveltségű, ideális gondolkodású ember volt. Hiszen mikor atyja