Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1913
hanem a kettő között húzódó intencionális szálak. A funkciók reális vonatkozásban vannak, egymásra hatnak, az én megérzi a változást s helybenhagyja. Ennek alapja tehát csak közvetve az én azonossága, közvetlenül a funkciók közötti deiktikus viszony, vagyis az okviszony, mely az ónt helybenhagyásra kényszeríti. A közvetlen minősítő ítéletben az én az énegész egyik mozzanatára szállott át, tehát a jelentések kategoriális rétegében maradt. A közvetve minősítő ítélet anyaga ellenben már a jelentések fogalmi rétegébe, a jelentőcsomókba esik. E csomókban helyezkedik el az én s intencionális szálaikon halad el az S-ről a P-re. A fogalmi réteg összefügg az alapréteggel, minthogy annak jelentéseiből alakul s amennyiben megérteni voltak ép csak azokat bírjuk, a közvetve minősítő ítélet bizonyossága is az alapréteg funkcióira támaszkodik. Akkor is, mikor nem fogalmak, hanem érzéki adatok viszonyát fejezi ki. Az érzéki adatnak és a jelentésnek egymásra vonatkozását fejezzük ki az ilyen ítéletben, amelyet azért szoros értelemben szintétikus- nak, a posteriori szintétikusnak szokás nevezni. Mikor a csiga fogalmát alkotjuk, akkor azok a különböző tényezők, melyek a csiga ideális képében összeállottak, szintétikusan kapcsolódtak; egy központi jelentés körül, például a látás körül csoportosulnak a többi jelentések, e jelentő komplexumhoz kapcsolunk megértés útján új jelentéseket, s így valóban tapasztalati szintézis eredménye az ítélet. Belső alkatából következik azután, hogy részleges és tényleges, nem egyetemes és kényszerű. Az öntudat a jelentő csomók fölé helyezkedve, szabadon rendezi és válogatja össze a jelentéseket, amikép az érzésben önkényesen csak egyik tényezőjét emeltük ki a csiga ideális képének. Az Ítélet alkatára vonatkozó fejtegetések kiegészítéséül összeállítom alább a közvetve minősítő ítéletek táblázatát, mely részben eltér ugyan Böhm általános táblázatától,1 de teljesebb annál és köny- nyebben áttekinthető. Azonosságon alapulók Okviszonyon alapuló : reális, a posteriori szintétikus Ítélet Alapréteg: egyes ftíhkciók viszonya Fogalmi réteg Egynemű csomók: matematikai Ítélet Különnemű csomók, részjelentés és egész: analitikus ítélet A. priori szintétikus ítéletek 1 V. ö. 19. lap.
