Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1912

54

Ütközzék Te beléd eke vagy kapa, csengj fel azonnal:

«Itt ez a föld a tiéd, ... az meg amott amazé!»

Merre ma Laurentum tájára a római nép jár,

680 Dárdán hős szerzett nagy birodalmat elébb.

Mostan ez iit hatodik köve látja az áldozatot, mely Néked Terminus ott teljes egész juhot ád.

Mig más nép földjét a határvonalak jelölik meg:

Rómánk s mind a világ vége, határa csak egy!

Liberal iák (Bacchus ünnepe) Avató.

(III. 713—788.)

Március 17.

Idus után harmadnap Bacchus az ünneped áll be :

Ihlesd költőd’, míg zengi a szent napodat.

7i5 Mellőzöm Semelót, (ki, ha mennyköveit Jupiter nem Hozza le - úgy üresen — semmibe sem veszi őt).

Azt is — hogy te időre szüless, te a még pici magzat Édes apád teste játszta anyád szerepét.

Scytha, Sithón földön, s hol a tömjént termelik: Indok 72o Népén nyert diadalt zengeni, tartna soká.

Thébai zord anya, nem lesz prédádról, se Lycurgról Szó, — aki önlábát vágta le bősz dühiben.

Még, hamarán hallá vált tyrrhen szörnyetegekről Szólhatnék, de müvem célja ma nem lehet ez.

725 Ám szükség az okát zengnem : mért hívja meg ez nap Áldozatához az ősz koldusanyó a falút.

Oltárunk, mielőtt te születtél, még üresen volt Bacchus, — fönn a kihűlt tűzhelyeken lapu nőtt.

Hogy Gangeszi, s az egész Keletet leigáztad, — a zsengét tíso (Úgy mondják) Zeusnek ép te adád legelébb.

Zsákmány-tömjénnel fahajat te adál legelőször S ünnepi tulkodnak lángba sütött johait.

Hát így kapta nevét szerzőjétől ez ajándék.

S mert oltárt lepi, hát más neve lett, a lepény.

785 Bacchus az édes italt kedvelvén, szinte ilyet kap : Mondják: mézünknek felfedezője is ő.

Ép indult a szatirhaddal Hebrus fövenyétől,

(Véletlen tréfát kedveli ám a mesém)

Már Rhodope, Pangaea virágos pástja fogadja,

Cirren a cintányér népe kezébe sűrűn.

Erre a zajra egész új szárnyas had közelít most

740