Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1911
22 fogékony lelkére s ilyen mesék jótékony hatásában kétkedni nem lehet. Hyen meséket, mint a Grimm-mesék nemcsak hogy bátran adhatunk gyermekeink kezébe, hanem adnunk is kell, mert nagyobb a nevelő hatásuk, mint a legkomolyabb intéseknek és figyelmeztetéseknek. * 4. Egyéb mondák. Siegfried és Gudrun alakja mellett még mennyi mondái hős jelenik meg szemeink előtt, ha Grimmék meséit olvassuk. A gót Ermatnarichról beszéli a monda, hogy megsértette Sibichnek nejét, Odiliát. A megsértett férj erre bosszúból alaptalan rágalmakkal bírja rá a zsarnok királyt, hogy három fiát halálos veszedelemnek tegye ki, sőt Odilia tanácsára még testvére fiait is megöleti a király, egyedül Detre marad életben, ki Attila segélyével leveri őt Eavennánál. A régi monda hűtlen Sibichjéhez hasonlít «Fe- renand ungetrű», ki gonosz tanácsával újabb meg újabb bajba dönti társát, «Ferenand getrű»-t. Az ő fondorkodására küldi el a király, kinek szolgái mindketten, Ferenand getrű-t, hogy számára szerelme tárgyát («’ne Leiweste») hozza el. S az ifjú az óriások közűi, vad madarak között is elhozza a leányt, lova jó tanácsait követve. Ez utóbbi vonás, hogy más számára kell menyasszonyt hoznia, újra feltalálható az Ermanarich-mondában, hol a fiúnak kell Sibich tanácsára atyja menyasszonyát elhoznia. A fiatalok azonban megszeretik egymást, mint ahogy a Grimm-mesében is ugyanez a helyzet áll be. így van ez azonban az udvari epika egyik legkiválóbb alkotásában, «Tristem und Isolde»-ban is. A mesében természetesen meseszerű a bonyodalom megoldása is, naív a megoldás: a szerelmesek egymáséi lesznek. U. i. Ferenand getrű cselhez folyamodik; bűvésztudományát mutatja be a király előtt, Ferenand ungetrű a kísérleti eszköz : leveszi a fejét, majd újra visszateszi a helyére s csak egy vörös csík mutatja a nyakán a műtét helyét.1 Erre a király is szeretné ugyanezt saját nyakán tapasztalni. Ferenand teljesíti kívánságát, levágja a király fejét, van azonban magához való esze s nem «tudja» többé visszavarázsolni helyére. így a szép királylány az övé lesz.1 2 A «Zwei Brüder» (60.) című mesében szerepel egy gonosz marsall, ki maga gyáva ahhoz, hogy a pusztító sárkányt megölje és 1 Ez a vörös csík a felólesztettnek nyakán mondái vonás ; felfedezhetjük Hartmann von Aue «Armer Heinrich»-jában is. 2 «Ferenand getrű un Ferenand upgetrű» (126.) 614—5., 617. 1. V. ö. Grimm: K. u. H. III. 223. L ; Heinrich: Uber die ostgotische Heldensage, 1889.
