Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1910

23

gát. Minden ötödik évben hét nappal az isthmosi versenyek után tartották a /teyáXa ’AaxÁTjTtieia-t, a nagy Asklepios-ünnepet, mely gymnikus és múzsái versenyekkel volt kapcsolatban, sőt a feliratok szerint hippikus versenyeket is tartottak. Plato Ión című dialógusa szerint rhapsodosok is felléptek a versenyesen, amiről Sokrates még nem tudott; ez is a hely fokozatosan fejlődő népszerűségét bizonyítja. Távoli vidék lakosai találkoztak itt s innen vitték szét hírét mindannak, ami szép, jó s ami az emberi egészségre üdvös. Amint Olym- piában messze vidék versenyzői jöttek össze, úgy itt az egészség iránt érdeklődők találkoztak s amint Olympiában hirdettek más versenyeket is, így pl. egy felirat szerint a nápolyi ’hahxá 'Pwpala Zeßa- aza í<70,lú/z7rra-versenyeket, úgy itt is terjesztették az ősi incubátió- val kapcsolatos gyógyításmód mellett a kor igényeinek megfelelő természetes és a tudomány elveit követő orvostudományt; bár voltak még sokan, akik hűek maradtak Asklepioshoz, mint a Kr. u. II. században élt Aelius Aristides, kinek első szent beszédéből látjuk, hogy még ő is jobban bízott Asklepios álomban közlött tanácsaiban, mint a vágni és égetni siető orvosok buzgóságában.

Költője is volt a szent helynek. Ez Isyllos volt, kitől a Kr. e. II. századból egy nagy márványtáblán öt költeményt találtak, melyen a költő Asklepiost és Apollon Maleatast dicsőíti s egyúttal kifejezést is ad aristokratikus, konzervatív dór érzelmeinek.

Epidaurosban a hieron élén évenként választott papok (tápéig) állottak, kiknek alárendeltjei voltak a különféle című és rendű alkalmazottak : íapofiváfioveg (álomfejtők), capebg izúptpopoq (áldozó pap), naíg ztp &e<p ztuptpopwv (áldozatnál szolgáló gyermek), íapotpávzrjs (főáldozó), dadobyos (fáklyavivő). Úgy látszik, nem maguk a papok foglalkoztak a gyógykezeléssel, hanem a Cáxopot bnodptbvzeg ztp d-etp vagy utol zói) &eob (az isten fiai), és ftepánovzeg (szolgái).

Az orvostudomány különben a görögöknél meglehetős konzervatív jellegű volt. Családok tulajdona volt az ismeretek és tapasztalatok kincse, mely apákról fiúkra szállt s e tudós családok magukat Askle- piostól szerették származtatni. Később idegenekkel is közölték a tudás anyagát, de mint a hippokratesi eskü mutatja, az ilyennek is kötelességévé lett, hogy azt, akitől tudományát tanulta, mint atyját tisztelje és becsülje, ügy öröklődött a tudomány az Asklepiadák családjában, mint állítólag a költészet a Homeridák között.

Epidauros mint az (apa-k, gyógyesetek nyelve és Isyllos költeményei mutatják, megtartotta állandóan dór jellegét. A szabadabb természetű ión szellem iránya látszik Hippokratesben és követőiben, kiknek főérdeme, hogy az orvosi működést tudományos alapon fejlesztették, bárha tudományos nézeteik gyakran téves alapelvekből