Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1903
I. MŰLEÍRÁS A BUDAPESTI VII. KERÜLETI VÁROSLIGETI FASORBAN ÉPÜLT EVANGÉLIKUS FŐGIMNÁZIUM- ÉS TEMPLOM-ÉPÜLETRŐL. Az új evangélikus főgimnázium és templom az egyházközség által megvásárolt 1925’0 négyszögöl [= 6923‘55 m2] nagyságú, 4224. és 4227. helyrajzi számú telken épült. A telek területe eszerint elegendő nagy arra, hogy a gimnázium és a templom is teljesen szabadon állóan helyeztessék el és amellett még bőven maradjon hely játszótérre és esetleges később kibővítésre. A teleknek talaja körülbelül már egy fél méter mélységben egészséges, szerves anyagoktól ment, tiszta homoktalaj, mely körülmény egyrészt a reá épülő iskola és templom szárazságát, másrészt a levegő tisztaságát biztosítja. A főgimnázium épülete kétemeletes és az egész alá egy magas — a külső talaj szintje fölé több, mint 2 méterrel kiemelkedő — pince van helyezve, a mi a földszinti helyiségek egészségi viszonyaira csak a legkedvezőbb hatású lehet. Az iskolaépületben a tanítás céljaira van 18 tanterem, azonkívül 1 díszterem, 1 tornaterem, 1 öltözővel, 1 orvosszoba, 14 szertári és tanári dolgozó helyiség, 6 könyvtári helyiség, 1 igazgatói iroda, 1 igazgatói lakás, 3 szolgalakás, raktárak és egyéb különféle mellékhelyiségek. A gimnázium főbejárata, mely előtt egy körülbelől (i'O méter széles élőkért van, egy 3'5 méter szélességű lépcsőn a földszint magasságában lévő nagy előcsarnokba vezet, a melyből a 2'4 méter széles főlépcsőhöz, a földszinti tantermekhez, tornateremhez, az igazgató irodájába és lakásába, valamint a nagy és a kis udvarba lehet jutni. A földszinten van 5 nagyobb és 1 kisebb tanterem, az igazgatónak 5 szoba és mellékhelyiségekből álló lakása, külön előszo1*
