Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1902

30

középpontja — úgy az ismerés maga sem más, mint az összehasonlítás pontos elvégzése s így viszont a tudományok tartalmának továbbképzése tulajdonképpen itéletmondás a tapasztalt összetartozásokról vagy különbözőségekről.

Kétségtelen, hogy a logika nemcsak a legjobban kifejlődött filozófiai rendszer, hanem a legbiztosabban megállapított szabályok összesége is. Természetes, hogy azért többféle lehet a felfogás is, a tárgyalás is benne. A Hegel-féle metafizikai szempont manapság már csak «magis admiranda quam imitanda virtus» — de vele egyidőben fejlődtek ki az ismeretelméleti irány, a tisztán alaki s a lélektani alapra épített logika, sőt ezek fölé a múlt század utolsó tizedeiben még egy, a matematikai logika. Az ismeret- elméleti irány (noítika) az ismeret általános tartalmát a szoros értelemben vett logikai kifejlődés megállapítható törvényei szerint egy egységes egésszé tömörítve magyarázza. A tisztán alaki logika minden jelentéstől és állandó tartalomtól eltekintve pusztán a megismerés alakjait fejtegeti. A lélektani alapra fektetett logika a gondolkodást egy meghatározott lelki folyamatnak tekinti — a matematikai logika pedig mint valami számok beszéde — akárcsak a fizikai törvények megállapítását— ezeket a mindig egyformáknak jelentkező gondolat folyamatokat és eredmény eket számok viszonyaként határozza meg. Egyébként még az a különbség van a logikai tárgyalásmódok között, hogy egyik a szabályozó tevékenységet, a megismerés törvényeinek fejlődését magyarázza; — a másik pedig a gondolkodás tényleges tartalmát írja le.

Maga a szoros értelemben vett logika nem lehet más, mint az ismeret alaki alapelveinek összesége. Ezek az alapelvek nem a puszta szavak és mondatok, melyekkel az ismeretet kifejezzük vagy másokkal közöljük. Ezekkel a nyelvtudománynál'; kell foglalkoznia. Se az egyes szavak jelentése nem lehet a logika tárgya. A megismerés alaki föltételeinek azokat a szükségszerűségeket mondjuk, melyeknek teljesülniük kell, ha valami ismeret (akármilyen tartalmú legyen) létrejön — még pedig valódi ismeret, mely tehát se nem egyszerű ötlet, se nem puszta fantázia kép. Ezek a föltételek egyszerűek és összetettek. Egyszerű pl. a nyelvbeli kifejezések azonos jelentősége — a fogalmak egyenlő érvényessége — aztán egy Ítéletnek egy másik ítélet révén való megállapítása, — vagy éppen több Ítélet kapcsolásából egyetlen ité-