Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1902
28 szer divatossá teszi. De valójában már elkezdődött a szellemi tusakodás, mely Aristotelest bírálva, hibáit külön rendszerbe foglalva, új irányba tereli a gondolkodást s el akarja földelni a régi nyomokat. Petrus Eamus kezdi meg a vitát ellene és tekintélye ellen. Az ő érdeme a logikai alapfogalmak és gondolkodás szabályok megállapítása úgy, a hogy máig is megvannak. 0 teszi először a felosztást: fogalom, ítélet, következtetés, módszer között. A legújabb bölcselkedés ehhez már csak a rendszerezés szabályait csatolta. Bacon merészebben tör előre, kimondván a nagy jelentőségű elvet, hogy a «syllogismusok» s a kiokoskodó (deduktiv) gondolatalkotás nem bővíti az ismeretet; és hogy egyedül a tapasztalás nyomán haladó indukció lehet az útja a tudományos haladásnak. Már első műve a Novum Organum (1620) világosan utal arra az ellentétre, melyben Aristotelessel szembe helyezkedik. Igaz; se az indukciót nem fejtette ki tüzetesen, se a természet- tudományokban szükséges módszert nem jelölte meg részletesen, de azzal, hogy a logikát a maga terére utalta vissza s ldpécézte a puszta elméleti ismeret igazolható eredményeit: nagy lökést adott a rendszerezés, a módszer kritikai megállapításának. Majdnem hasonló okból sarjadnak Descartes logikai szabályai is. Eltekintve az igazság kritériumától, mely szerint csak azt tekinthetjük igaznak, a mit tisztán és világosan felfoghatunk, megelégedett a nehézségeket eloszlató, a gondolatokat rendező és teljes áttekintést nyújtó egyszerű felsorolással. Iskolája a logika leghatalmasabb fejlesztője lett; az úgynevezett «Port Royal logika» la logique ou l'art de pen ser (1662) a régi Aristoteles-féle bölcselkedésnek a legnemesebb értelemben vett megújhodása volt. Éppen igy Hobbes is ... ki az Organont minden idők logikája egyedüli mintájának tartotta ... és követői a gondolkodásnak,— be- szélésnek, az észrevevésnek — megérzékítésnek, és aszónak mint a gondolat és érzés hordozójának természetét kutatván, Aristoteles argumentumaiból sokat újra életre támasztottak. Velők a «geometrica methodus» is, mely amathemat. tudományokból mint a logikailag legideálisabb, legtisztább tudományból a többi tudományba is átszármazott, azokba a tulajdonképeni filozófiai elemet vitte magával. Chr. Wolff szerint és óta a logika bevezetés a filozófiába. Különben a logikát két részre osztotta: az elméleti és a gyakorlati részre. Amaz a fogalom, Ítélet, következtetés tárgyalása Aristoteles szellemében — ez az utóbbi módszer és szerkesztésbeli
