Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1902

21

potok között mindig változatlan törvény szerint működő kapcsolat van». Ezt a törvényt nevezi a mai orvostudomány: «pszichofizikai parallelizmusnak».

A tiszta (racionális) lélektant, a szellem tudományát a XVIII. században Tetens művelte nagyhatású eredménynyel, a Hartley és Bonnet irányának akarván útját állani. Ennek a tisztán racionális illetve theologiai lélektannak minden következményeit Her- bart és Beneke szőtték rendszeres egészbe. Amaz a maga rendszerének megépítésében a tapasztalatbeli eredményekkel együtt a tiszta kiokoskodást, a metafizikát és a matematikát is felhasználta; Beneke csak a tapasztalás adataiból következtet a láthatatlan végső okra, a tiszta, szellemi lélekre. Herbart nevéhez a pszichológia egy különös rendszere fűződik, «a szellem statikája és mechanikája», mely a képzetek előállását, elmúlását, változásait iparkodik a természetből megállapítható törvényekkel magyarázni, a tudatot pusztán olyan képzeletbeli térnek tekintvén, melynek határain belül a képzetek a maguk erejét, tartalmát és tartósságát nyerhetik. Beneke vele ellentétben a lélek ősképességeit s a vele született — megfelelő ingerek által működésre indítható — tevékenységet magyarázva, a tudatos lelki munka után megmaradó nyomokból és alkalmakból egy más és még a tudaton kívül lefolyó lelki életet állapít meg. Ennek a tudat nélkül lefolyó lelki életnek, jobban mondva a tudatból már kiesett képek és gondolatkapcsolatok felhasználásának lehetősége biztatta Hart- mannt a «Philosophie des Unbewussten» c. művében híressé és korszakossá vált elmélet megalkotására, melyben azt vitatja, hogy lelkűnknek természete szerint vannak bizonyos alapgondolataink, melyek se az érzéklésből, se a tulajdonképem gondolkodásfolyamatból nem származhatnak, melyek tehát magának a léleknek birtokai és valójában minden szellemi munkának vezető elemei. A racionális lélektannak napjainkban egyik legmélyebben szántó s legönállóbb búvára a már többször említett Lipps, a ki szintén azt bizonyítja, hogy ezek a tudatunkon kívül levő elemek nem azonosíthatók a szervezetbeli folyamatok esetleges maradék nyomával, illetőleg az előbbi folyamattal egyszersmindenkorra előkészített s utóbb már a megelőző folyamat nélkül is lehetséges továbbműködésre való organikus készséggel. Ezek ugyanis a tiszta szellem működésének föltételei és megnyilatkozásai.

A pszichológia e két főirányán kívül még van egyúgyneve-