Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1902

17 nagyon fiatal tudomány. Amaz rég elérte a teljességet; emezt a modern kutatás eszközei egyre bővítgetik. A régi «ismerőképesség elmelete», «az ismerőképesség bírá­lata» elnevezéssel vegyesen csak a XIX. század elején vált köz­keletűvé. Még későbbi a napjaink divatos «ismeret elmélete» . .. mely az ismeret anyagi és alaki elveiről szóló tudományt» akarja jelenteni. A vele tartalom szerint kapcsolódó logika az ismeretek szövődésének alaki törvényeit foglalja együvé. Tehát egymást kiegészítő rendszerek; az ismeretelmélet az emberi munkásság általános tartalmát, a logika pedig általános, egyetemes érvényes­ségű alakjait magyarázza. Plato a Dialektikában, Aristoteles a irptÓTY] cpiXoaocpía-ban mondják el röviden, hogyan keletkeznek ismereteink. Kettős for­rást emlegetnek: a tapasztalást és a lélekben eleve benne levő ideákat. Ezek maguk a dolgok lényegei. Külön rendszerbe azon­ban nem foglalták az ismeretek eredetére vonatkozó fejtegetései­ket. Náluk s általában az ó-kor bölcselkedésében a legfőbb kér­dések : az ismeretnek, illetve a tudásnak igazsága és érvényessége. A későbbi filozófiában olyan jelentős mozzanatokat: mint a meg­ismerő alany szervezetét (szubjektív) s a tárgynak ránkható tulaj­donságait (objektiv tényezők); a tárgynak érzéki hatását (inger!; ennek folytán a megismerés folyamatát; a megismerhetők hatá­rainak megjelölését, a létezők és lényegeik felfogását; ami egyéni rágondolásunk (reflekszió) nélkül történő tisztán érzéki tapaszta­lást mind nem figyelték meg kellőképen. Az első rendszeres mű, mely a megismerés eszközeiről, tartalmáról, alakjairól, helyessé­géről és igazságáról értekezik: a Locke «Vizsgálódás az emberi értelemről» c. nagy munkája (1690). Ő is két forrást emleget: az érzéki (külső) észrevételt és a belsőt (reflexió), a ráeszmélést. Azok a képzetek, melyeket egyik vagy másik, esetleg mind a két forrás együttesen szolgáltat: egyszerűek és összetett képzetek. Az egy­szerűek — minők a szín, a hang, a térfoglalás, az erő képzetei — az összes ismeretek elemeit magukba foglalják. Velük és általuk történő kapcsolással keletkeznek a képzetszövedékek, ezekből is­mét a jelentő kapcsolatok, vagyis az ismeretek. Mindezek pedig vagy a megjelenkezés módjai (modus), vagy maguk a létezők lényegei (szubstanciák) vagy csak egyik létezőnek a másikra vo­natkozásai, amiket közönségesen a «viszony» szóval (reláció) szoktunk jelölni. Magában véve a megismerés a mi képzeteinknek 2 Értesítő Í902—Ű903. évről.

Next

/
Thumbnails
Contents