Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1902
17 nagyon fiatal tudomány. Amaz rég elérte a teljességet; emezt a modern kutatás eszközei egyre bővítgetik. A régi «ismerőképesség elmelete», «az ismerőképesség bírálata» elnevezéssel vegyesen csak a XIX. század elején vált közkeletűvé. Még későbbi a napjaink divatos «ismeret elmélete» . .. mely az ismeret anyagi és alaki elveiről szóló tudományt» akarja jelenteni. A vele tartalom szerint kapcsolódó logika az ismeretek szövődésének alaki törvényeit foglalja együvé. Tehát egymást kiegészítő rendszerek; az ismeretelmélet az emberi munkásság általános tartalmát, a logika pedig általános, egyetemes érvényességű alakjait magyarázza. Plato a Dialektikában, Aristoteles a irptÓTY] cpiXoaocpía-ban mondják el röviden, hogyan keletkeznek ismereteink. Kettős forrást emlegetnek: a tapasztalást és a lélekben eleve benne levő ideákat. Ezek maguk a dolgok lényegei. Külön rendszerbe azonban nem foglalták az ismeretek eredetére vonatkozó fejtegetéseiket. Náluk s általában az ó-kor bölcselkedésében a legfőbb kérdések : az ismeretnek, illetve a tudásnak igazsága és érvényessége. A későbbi filozófiában olyan jelentős mozzanatokat: mint a megismerő alany szervezetét (szubjektív) s a tárgynak ránkható tulajdonságait (objektiv tényezők); a tárgynak érzéki hatását (inger!; ennek folytán a megismerés folyamatát; a megismerhetők határainak megjelölését, a létezők és lényegeik felfogását; ami egyéni rágondolásunk (reflekszió) nélkül történő tisztán érzéki tapasztalást mind nem figyelték meg kellőképen. Az első rendszeres mű, mely a megismerés eszközeiről, tartalmáról, alakjairól, helyességéről és igazságáról értekezik: a Locke «Vizsgálódás az emberi értelemről» c. nagy munkája (1690). Ő is két forrást emleget: az érzéki (külső) észrevételt és a belsőt (reflexió), a ráeszmélést. Azok a képzetek, melyeket egyik vagy másik, esetleg mind a két forrás együttesen szolgáltat: egyszerűek és összetett képzetek. Az egyszerűek — minők a szín, a hang, a térfoglalás, az erő képzetei — az összes ismeretek elemeit magukba foglalják. Velük és általuk történő kapcsolással keletkeznek a képzetszövedékek, ezekből ismét a jelentő kapcsolatok, vagyis az ismeretek. Mindezek pedig vagy a megjelenkezés módjai (modus), vagy maguk a létezők lényegei (szubstanciák) vagy csak egyik létezőnek a másikra vonatkozásai, amiket közönségesen a «viszony» szóval (reláció) szoktunk jelölni. Magában véve a megismerés a mi képzeteinknek 2 Értesítő Í902—Ű903. évről.
