Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1901

14 Az istenek közül ezen részletekben különösen Pallas Athene szerepel. 0 védi Odysseust és Telemachust; szereti a leleményes Odysseust, mert jó eszű, gyors felfogású és istenfélő. 0 mindent megtehet, előbb ifjú alakjában jelenik meg, majd szép nőnek lát­szik, egyszer fecskévé válik, később Mentor alakját veszi magára. Odysseust rút koldussá változtatja, majd ismét visszaadja erejét és szépségét. Odysseusban a főhősben az emberiség egy egész korszaká­nak gondolkodásmódja tükröződik vissza. Első sorban szereti ha­záját. Előbb hinni sem akarja, hogy igazán Ithaka földjén van; majd, midőn az istennőtől megtudja, leborul és megcsókolja ezt a szent földet Istenfélő és jámbor is: az isteneknek áldoza­tokkal kedveskedik s jámborságában bízik is bennük. Mikor Telemaclius azt kérdi, hogy ki lesz segítője a kérők ellen, két segí­tőjét nevezi meg, Zeust és Athénét, a kik bár fent trónolnak ma­gasan a fellegek között, mégis uralkodnak istenek és emberek fölött. Leleményességét láttuk a sok mese kikoholásából, a mit magáról mond s ügyességéből, melylyel a koldust ábrázolja. Bá­torsága pedig szemünk előtt nő, mikor a küszöbre ugrik és szembe­száll a 108 kérővel. Gyengeségei is vannak. Mikor azt látja, hogy a kérők pajzsokat s dárdákat szereztek, egészen megrémül. A kin­cseket, melyeket a phseakoktól kapott, úgy félti, mint a szeme- íenyét; mikor Athénével találkozik, arra kéri, hogy segítsen neki elrejteni a kincseket, hogy valahogyan el ne lopják tőle. Még a phseakokra is gyanakszik, nem vittek-e el magukkal valamit az ő drágaságaiból, a míg ő aludt; azért a mint felébredt, első dolga az volt, hogy megolvasta, megvan-e mindene, a mit ajándékba kapott. A gyilkosságot Odysseus nem tekinti súlyos erkölcsi bűn­nek. Azt hazudj a magáról, hogy Kréta szigetén gyilkosságot kö­vetett el s azért menekül. Mivel az ő fiát el akarták veszteni, mivel feleségét nőül kérték és vagyonát pusztították, meggyilkol 116 embert. Apa és fia között a leggyengédebb szeretet uralkodik. Tele- machus apjáért hosszú útra kel anyja tudta nélkül; midőn apja megismerteti vele magát, boldogságában hinni sem akarja a valót. Mikor apja megjelen mint koldus, egész kenyeret küld neki s annyi húst, a mennyi csak a kezébe fér; mikor pedig azt látja, hogy Amphinomos karddal rohan atyjára, hátulról dárdázza le a támadót, csakhogy megmentse atyja életét.

Next

/
Thumbnails
Contents