Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1900

7

szik czélja felé. Az omnibus Párizsban nem arra való, bogy az ember gyorsan járjon rajta, hanem pusztán kényelmi eszköz, valóságos «élvezeti czikk», mert a kocsik olyan nagy időközökben indúlnak, hogy nem bonyolíthatják le azt az óriás forgalmat. Lehet, hogy rendes időben tehetik, de a kiállítás idején így volt. A mi villanyosunk, nem hiába, hogy a villám hajtja, de az omnibushoz képest valósággal villámgyorsasággal szállítja az utast. Egy szóval, mi idehaza keleti módon eszünk, keleti fényűzéssel lakunk, keleti kényelemben, de annál nyugatibb gyorsasággal utazunk. Ezeket a dolgokat tekintve mi sokkal jobban vagyunk, mint a fran- cziák s bizony nehezen szokni hozzájuk; engem kezdetben sok mindenen kívül még az is bántott, hogy a levegőben nem a mi csicsergő, fehérmálú kis fecskéinket láthattam, hanem azokat a kormosbarna, élesen visító nagy tengeri fecskéket.

No de van aztán Párizsban elég, a mi közbe-közbe teljesen elfeledteti velünk ezeket a hiányokat. Nem hiába mondják a világ fővárosának, méltán érdemli nevét; nem hiába sereglenek ide a legtávolabb lakó nemzet fiai is, mindegyikük talál valami érdeke, set vagy szépet, mindegyikük megilletődve szemléli azokat az emlékeket, melyek nemcsak a franczia nemzetnek, hanem az egész emberiségnek történetéről is beszélnek.

De lássuk mármost egy kissé Párizs helyrajzát. Párizs városát magát erődítmények veszik körül; ezeken túl azonban még nem szűnik meg a város, hanem vagy másfélszáz helyiséget foglal magába, úgy, hogy a 23 km.-nyire fekvő Versaillesig, sőt a 39 km.-nyi távolságban levő St.-Germain en Laye-ig szakadatlanúl épületek közt visznek a vasutak. A tulajdonképi Párizs egy tagban az erődítmények közt terül el, melyek 33 km.-nyi szabálytalan tojásvonal alakjában zárják körül; a városnak leghosszabb tengelye délnyugati csúcsától vonható északkeleti irányban, legrövidebb tengelye pedig észak-déli irányban; az előbbi körülbelül 12 km., az újpesti állomásnak a Csepel-sziget csúcsától való távolságának felel meg; az utóbbi 9 km., annyi, mint a fogaskerekű vasút állomása Rákosfalvától. A terület maga 78 km.2, tehát hozzávetőleg háromszor akkora, mint Budapest beépített területe. A Szajna Párizs délkeleti részén lép a városba, s félkörívet írva le délnyugaton hagyja el,' s így két egyenlőtlen részre osztja: a kisebbik balpartira s a nagyobbik jobbpartira. A város közepén van a Cité szigete. Párizs magva, rajta a Notre Dame székesegyháznak méltósá-