Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1896
50 összefüggő tudás. Ez a tudás azonban, mivel minden gondolkodásnak akár közvetetlenül, akár közvetve bizonyos jelek által a szemléletre, azaz az érzéki észrevevés adataira kell vonatkoznia, mert más módon ránk nézve semmi ismerés nem keletkezhetik — egyedül a tapasztalható világból elgondolhatókra vonatkozik. (Krit. der R. Vern. 33. 1.) Ebből aztán az is következik, hogy elgondolhatom ugyan, hogy a teremtett világnak kell egy eszes örök végső okának lennie — tehát hogy isten létezik, — tulajdonságait azonban, mivel érzékeink alá nem esik, a más véges dolgokon tapasztalt tulajdonságokkal nem mérhetem. A «königsbergí bölcs» így nem oda jutott-e, hol az emberi tudás végződik, a melyen túl már a vallás napja hinti su- gárait? Schleiermacher hatalmas arányú törekvése — a vallas tartalmában szétválasztani az isteni eredetű elemeket az ember eszének alkotásaitól (Reden über d. Religion.) — jogosultságát és diadallal biztató reménységét ebből a «meggyőződésből» merítette. Miért is üdvözölte volna Kant rendszerét a szabadelvű tlieo- logusok légiója? Hiányzott belőle az «isteni tekintély» elve ... azért utasította vissza az orthodoxia. Kant szerint az utólagos Ítéletekben nincs tárgyi valóság, általában eszméink pusztán a mi eszünknek alakjai, ennélfogva soha sem tudhatjuk, vájjon az előttünk megjelenkező tárgy valójában is megfelel-e a mi gondolatunknak, még kevésbbé tudhatjuk, hogy a mi gondolatunkon kívül valóban létezik-e olyan tárgy, mely ennek a gondolatnak csakugyan mindenben megfelel. Ez a «félig valóság» indította Fichtet a maga elmélete megalkotására, melyben ki is jelenti, hogy «az érzéki tapasztalás soha sem nyújt való ismeretet». Ezt egyedül a gondolkodás alkotja meg. Az érzékeink által tapasztalható anyagi világ tehát merő látszat. Már Berkeley hirdette, hogy, ha mi az előttünk megjelenkező dolgok tulajdonságait egymásután elvonjuk tőlök, úgy nem marad belőlök semmi. (Three Dialogues between Hylas and Philonous. I. 1. 110.) A tulajdonságok ugyanis puszta minőségek; hogy tárgyi valóságuk nincs, abból bizonyos, hogy nem mindenkinek tűnnek föl egyformán. Mindaz, a mit testnek nevezünk, merő alanyi eszmék csoportosítása. E szerint az, a mit közönségesen érzéki
