Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
33 mindenütt nyilvános osztályozó vizsgálattól tették függővé a felsőbb fokozatba való átlépést. A gymnasiumokban s grammaticai iskolákban úgy jártak el, hogy a vizsgálaton, melyen az igazgató elnökölt, a tárgyak szerint osztályonként sorba mentek úgy, hogy pl. kezdték a vallástannal a legfelsőbb fokozatban, aztán folytatták ugyanezen tárgygyal a megelőző alsóbb osztályban, sígy tovább valamennyiben. Ugyanily módon jártak el a többi tárgyak vizsgá- lásában. A kérdéseket a tanár vagy az igazgató adta. «Besponsa singulorum notabit et Prsepositus et Professor. Peractis tandem examinibus expendentur responsa, revocabuntur ad rationes priora specimina, in considerationem veniunt singulorum merita, con- ferentur calculi, et quo quisque suos inter condiscipulos dignus est loco, designabituri). A közönségre vonatkozólag azt olvassuk: «Possunt quidem accedere hospites et externi; quales sunt parentes, tutores, cognati, vei patroni Adolescentum ; immo solertius non- nunquam érit procurandum, ut frequentes adsint et illustres». Kérdezhetnek is. «Licebit tarnen Hospitibus etiam nonnibil inter- fari et explorare progressum; at quaesita oportet sic esse comparata, ut discipulis non desit occasio depromendi scientiam, Censoribus autem ferendi judicium».1 Ellenben az 1777-ki rendtartás a436-ik lapon még azt mondja: «Curabit Prsefectus, ut nomina eorum, qui tentamen subituri sunt, saspius descripta inter convenas distri- buantur, iisque potestas deferatur nominandi quemcunque vellent, qui respondere ad qu&stionem propositam debeat, aut etiam e pimscriptis materiis examinandi, vei quaestionem proponendam deiiniendii). A közönség jogainak megszorítása összefügg az iskolák helyzetének változásával: az intézetek államiak s többé nem szóróinak rá oly mérvben a nyilvánosság támogatására mint előbb. Másrészt azonban a vizsga jellege is változott: inkább szakszerű s így a kérdezés is nagyobb jártasságot igényelt, mint a mennyi a hallgatóságnál átlag feltételezhető. így jött létre — gyanításom szerint csupán az egyöntetűségre való hibás törekvés kedvéért — a nyilvános osztályozó vizsgálat. De bármi hozta is létre, hibás alkotás volt s hiába való idővesztegetéssel járt. Az igazgatónak úgyis kötelessége volt az osztályok sűrű látogatása, magánvizsgálatok tartása: «Quoties e re visum fuerit, instituent Tentamina privata» mondja a rendtartás;2 ha itt 1 Ratio educationis p. 219—221. — 2 P. 219. Értesítő 1895—1896. évről. a
