Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
34 s látogatásainál ki nem ösmerte a növendékeket, a vizsgálat sem sokat segített rajta. Több változás nem is fordult aztán elő egészen 1849-ig. De mielőtt erre térnénk át, lássuk, miként viselték magukat a protestáns iskolák az 1806-iki tantervvel s rendtartással szemben? A protestáns intézetek külső helyzetén sem az 1777-iki, sem az 1806-iki rendtartás s tanterv nem változtatott; anyagi állapotuk ép oly bizonytalan volt s ép annyira a közönség jóakaratától függő, mint a megelőző időkben, úgy hogy a közönség jogait bármi tekintetben is megszorítani nem látszott tanácsosnak. Azonfelül megütközést okozott mindkét tanterv azon rendelkezése, mely a legfőbb felügyeleti jognál fogva a nem katholikus iskoláktól is az állami tanterv s rendtartás behozatalát kívánja.1 Ennek folytán a prot. felekezetek legalább kezdetben ellene szegültek az új intézkedéseknek s csak később szánták rá magukat olyan változtatásokra, a melyek intézeteiket az államiakhoz közelebb hozták.2 3 E változtatások a vizsgálatok addig bevett módját nem érintették, úgy hogy legalább az intézetek nagy részénél megmaradt a régi nyilvános vizsga osztályozás nélkül. Hogy Debreczenben így volt, azt már előbb láttuk,8 e régi iskolának pedig sok «particulája» volt. Késmárkon szintén megtartották a régi rendet,4 az újonnan keletkezett iskolák pedig, mint pl. a szarvasi, nyíregyházi, valószínűleg a régibb intézetek túlnyomó részétől követett rendhez alkalmazkodtak. Biztosat ez intézetekre nézve azért nem mondhatni, mert egyszerűen közvizsgálatot említenek.5 * * A csurgói intézet 1806-iki törvényeinek 22. §-ból azt következtetem, hogy ott a nyilvános vizsgálat nem volt osztályozó, mert megelőzőleg rigorosumo- kat is tartottak. Az idézett pont így szól: «Minden esztendőben augusztus közepe táján egy publicum examen tartasson, melynek 1 Ratio Educationis (1777-ki), p. 91—92; (1806-ki) p. XIII. 2 Az 1777-ki Ratio Educationis hatását mutatja az 1786-ki sárospataki, az 1787-ki miskolczi tanterv. A miskolczi ev. ref. főgymn. története. Irta: dr. Kovács Gábor. Miskolcz, 1885. p. 31. így volt ez Debreczenben is. Lásd az intézet történetét, p. 103—104. 3 L. e dolgozat 31. lapján. — 4 A késmárki lyceum története, p. 126. 5 A szarvasi főgymn. évi értesítője 1894—95-ik évről. Közzéteszi: Benka Gyula. A szarvasi főgymnasium története 1802—1895-ig. Irta : Benka Gyula. Gyoma, 1895. p. 55. A nyíregyházi ág. liitv. ev. főgymnasium XXXI-ik értesítője az 1894—95-ik iskolai évről. Közli: Martinyi József. A főgymn. története, irta: Martinyi József. Nyíregyháza, 1895. p. 14—16.
