Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895

32 s más kitűnő férfiak előtt rendeztek, természetesen különböző jelleggel. így folytak a dolgok 1806-ig, a midőn hosszú vajúdás után létrejött egy új tanterv és rendtartás j1 a vizsgálatok tekintetében bizonyára új, mert egy nálunk eddig ismeretlen dolgot: a nyil­vános osztályozó vizsgálat intézményét honosította meg. Minden­esetre érdekes dolog volna tudni, mi vezérelte az 1791-iki országos bizottságot a régi szokás megváltoztatásánál. Készemről nem tu­dom ennek más okát adni, mint az egyöntetűségre való törekvést. A tantervben ugyanis a 91—92. lapon ezt találjuk : «Ut igitur . . . acuatur juventutis industria et videatur institutionis fructus, sub finem semestris utriusque, praesente in Lyceis, et Academiis Dire- ctore, in Universitate autem Decano, et quibusdam aliis Collegii Philosophici Doctoribus, instituetur examen generale; et quo quis calculo dignus fuerit, in informationibus tabellaribus, publicisque Testimoniis distincte notabitur. Si quis autem adeo rudis et expers doctrinse deprehendatur, ut in tertia Classe reponi debeat, a gradu altiorum Scholarum sine discrimine, suisque ingratiis arcebitur». Sőt az orvostan hallgatóira még szigorúbb a törvény, a mennyiben a felsőbb évfolyamba való elölépéshez legalább jó osztályzat kellett.2 A grammatical iskola és gymnasium növendékeire aztán ugyan­olyan mértéket szabtak, mint a felsőbb iskolák hallgatóira, s az első helyen nevezett intézetek igazgatóinak szóló utasításban ki­mondták:8 «Cursus studiorumin quavis classe est annuus; gene­ralis autem promotio instituitur postferiasmajores. Gradum facéré possunt omnes, qui in prima et secunda studiorum classe censen­tur ; qui in tertia constiterunt, Scholam eandem nulla generis, et conditionis ratione habita repetent; an nisi hic altero iám anno, jjrogressionis suse specimina dederint dimittentur». Az elv ugyanaz, csak végrehajtása más itt s amott: a felsőbb tanfolyamokban na­gyobb a szigorúság, mint a gymnasiumban s a grammatical iskolá­ban, a mint viszont az elemi iskolák (Scholas vernaculae seu natio­nales) ismét enyhébben járnak el, mint az után ok következő felsőbb fokozat, a grammatical iskolák; azonban tény az, hogy 1 Eatio edueationis publicse totiusque rei literarise per regnum Hun­gária et provincias eidem adnexas. Budáé, typis et sumptibus Heg. Univ. Hungaricae 1806. 2 U. o. p. 112. b. 3 U. o. p. 216—217.

Next

/
Thumbnails
Contents