Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895
17 A vizsgálat értéke és szükségessége felől eltérők a vélemények. Némelyek abból indulván ki, hogy a tanárnak évközben bő alkalma van növendékei kiismerésére s megfontolván, mennyi véletlen játszhatók közbe a vizsgálatnál, a melynek eredménye pedig a növendék megítélésére a szabályzatok szerint igen fontos, az e fajta vizsgálatok megszüntetését kívánják. Felemlítik azt is, hogy az ilyen vizsgálatok arra csábítják a növendéket, hogy ne nyugodt, egyforma tanulással igyekezzék áthelyezését kiérdemelni, hanem csupán ideig-óráig tartó szorgalommal. Azonfelül az eljárás, bár újat nem eredményez, sok időbe és fáradságba is kerül. Mások ellenben e vizsgálatot czélszerűnek tartják. «A növendéket ismétlésre kényszeríti, önismeretét növeli s azt a meggyőződést érleli meg benne, hogy érdeme szerint bántak vele. A szülőkre megnyugtató, hogy az áthelyezés rendben, pontosan s önkény nélkül történt; a tanárnak haszon, hogy (év közben) szerzett tapasztalata megfelelően bővült, de az igazgatónak is, ki így általános áttekintést nyer az intézet előhaladása, módszereinek, taneszközeinek és tantervének czélszerűsége felöl»1. A tanügyi közvélemény hullámzását élénken mutatják az igazgatói értekezletek határozatai. A pomeraniai2 3 (1864), poseni8 (1876) értekezletek a vizsgát szükségesnek, a kelet- és nyugat-poroszországi4 * (1874) ajánlatosnak mondják. A szász tartományi6 (1877), poseni6 (1885) értekezletek az intézetek belátására akarják bízni, a kelet- és nyugat poroszországi7 (1886) szerint rendes áthelyezési vizsga nem kell, a westphaliai8 (1884) az egész vizsgálatot elveti, a sziléziai9 (1867) nem tud megállapodásra jutni, hogy a vizsga kell-evagy nem, kívánatos- e vagy nem ? Azt majdnem valamennyi hangsúlyozza, hogy nem csupán a vizsgák s a tanulmányi előhaladás dönt (a poseni 1876-ki ért. szerint csak ez), hanem az erkölcsi és általános szellemi 1 Encyklop. d. ges. Erz. und Unterrichtswes. IIP. p. 715—716. 2 Direktoren-Versammlungen : p. 198—203. 3 Direktoren-Versammlungen: p. 204 — 205. 4 U. o. p. 201—203. 6 U. o. p. 207. 8 ü. o. p. 212. 7 U. o. p. 215. 8 U. o. p. 211. 9 Die Direktoren-Conferenzen des preussisclren Staates herausgeg. v. Dr. W. Erler. Berlin, Wiegandt 1876. p. 224. Értesítő 1895—1896. évről.