Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1895

II.

ISKOLAI VIZSGÁLATOK.

Az iskola élete még apróbb részleteiben is átgondolt, tervszerű munkásságot kíván, a melyben ép oly kevéssé lehet el az elmélet útbaigazítása, mint a gyakorlati élet felvilágosítása nélkül. Nyilvánvaló, hogy azt a kérdést sem tekinthetjük más szempontból, melynek tárgyalásába kezdtünk. Minthogy azonban a tárgy mégis első sorban gyakorlati szempontokból lehet vitás, s volt eddigelé is : a következő sorokban arra akarunk feleletet adni, hogy mily czélra vagy czélokra használhatja fel az iskola a vizsgálatokat, s hogy e czélokra való tekintettel mi a vizsgálatoknak legalkalmasabb módja? E kérdésekre a választ az eddig dívott eljárások ismertetésétől s bírálatától várjuk. Át kell tehát tekintenünk a nagy culturnépek vizsgálati intézményeit, s ezeket a magunkéval összevetve kell aztán határozott megállapodásra jutnunk. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy értekezésünk köréből mindenféle szak- vizsgálatot kizártunk, hogy első sorban a középiskolákra gondoltunk, s ezeknél is a tanulmányok befejezését jelentő — nálunk u. n. érettségi vizsgálatot — csak annyiban vettük figyelembe, a mennyiben az valamely okból szükségesnek látszott. Ez utóbbit kivált azért tettük, mert a tárgy fontossága külön meggondolást igényelne.

Sok tekintetben csonka volna ismertetésünk, hiányos következtetésünk, ha az angol viszonyoknak bár rövid tárgyalását is el- mellőznők. Nem annyira az egyes intézmények költik fel e sziget- országnál figyelmünket, mint inkább az a viszony, a mi ott az iskolák és közönség közt megvan, s melynek bensősége a nyilvános vizsgálatok alkalmával annyira kitűnik.

Az angolok példáján látszik meg világosan, hogy miben áll a vizsgálatnak igazi jelentősége, hogy ez alkalom egyrészt arra, hogy a növendék előhaladását kimutassa, bizalma növekedjék s így