Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1894
52 vagy hitsorsosaik fiai vagy unokái ez intézetben az első érettségi vizsgát megállották. A politika, a tudomány s az egyetemes egyház körében szerzett nagy érdemeik között, ezen iskola felállítása és kiegészítése, a legszebb világításban tündöklik. A főgymnasium kiegészítése következtében a tanári karban is lényeges változások történtek. Eliscber József és Weber Rudolf még a múlt isk. év végén rendes tanárokká választattak meg, a jelen tanév elején pedig Scholtz Albert és Schiebung Vilmos segédtanárokúl hivattak iskolánkhoz, s így az iskolai év kezdetén, az ének, rajz, gyorsírás, torna és franczia nyelv melléktanítóin kívül 8 rendes és 2 segédtanár nagy buzgósággal fogott a tanításhoz, annyival inkább, mert az intézet az egyház áldozatkészsége által taneszközökkel is bőven el volt látva. Azonban a tanári testületben csakhamar nagy változások történtek, melyek ideig-óráig zavarólag hatottak mind a tanuló ifjúságra, mind a tanári karra. Ugyanis alig nehány héttel az előadások megkezdése után főgym- nasiumunk egyik jeles tanára, Mauritz Rezső az újonnan felállított pesti állami főreáltanoda tanárává neveztetvén ki, a mennyiségtan és physika tanszéke intézetünknél megüresedett, s betöltéséről az egyház kénytelen volt ideiglenesen intézkedni. Szerencsére találkozott oly férfiú Jónás János tanárban, ki a támadt hézagot betölteni alkalmas volt, a ki erejét intézetünknek egy évre fel is ajánlotta. Csakhamar ezután nagy csapás sújtotta főgymnasiumunkat igazgatójának, Szénássy Sándornak 1872-ik évi november 29-én történt hirtelen halála által, mely az intézet buzgó vezetőjét ragadta ki az ifjúság és tanártársai köréből. Midőn a halála előtti estén tanári értekezleten volt körünkben s őt teljes erejében láttuk hatni, működni és beszélni, nem sejtettük, de ő maga sem sejthette, hogy utolszor volt azon iskolában, melyet oly kimondhatatlan ül szeretett, s melynek osztályaiban és tanulói között érezte magát legboldogabbnak. Tizenkét évig működött gymnasiumunk- ban mint tanár a legjobb sikerrel s ezen időszak alatt sok nemes magot elvetett a tanulni vágyó ifjúság szívébe. Nagy érdeme volt, hogy a tanulók tudásvágyát helyes irányba igazítani, a szendergő tehetséget föléleszteni, a törekvőt lelkesíteni s magasabb törekvésre serkenteni tudta. Mint nevelő teljes erejéből azon működött,, hogy tanítványai tudományos képeztetésük mellett erkölcsi tekintetben is gyarapodjanak. Komolyan ügyelt a rendre és törvényekre,.
