Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1893
11 előtt élt, a ki közvetlenül érintkezett a köznéppel s nemcsak az intelligensebb elemekkel mint Lucianus iratai által. Azt az állítását tehát, hogy egész életében sohasem volt ellensége, nem szabad szigorúan szó szerint vennünk. A 11. c.-ban az athéniek már követ fognak, hogy megkövezzék őt, de ő szelíd szavaival lefegyverzi a népet és ettől kezdve szeretik, tisztelik, sőt csodálják. / Úgy látszik maga is óvakodott attól, hogy ellenséget szerezzen, ezért nem igen érintkezett mindenkivel, ennélfogva természetes, hogy nem igen volt ellensége; a kiről azt látta, hogy a vele való társalgás nem vezetne jóra, azt kerülte, mint a 10. c.-ban olvassuk: р. óvoi? $£:ará[j,evoc Ó7tóaoi av sSóxoov aóri[> óirép tíjv rrj? fi-spattsía? sXxíSa Siap-apiávsiv. A 14. c.-ban Sidonius pbilosophus van említve, a kit másun- nan nem ismerünk, ezért itt is hiányt akar észrevenni Sch.; szerinte az illető philosophus neve kimaradt, s a szövegben maradt Sidonius csak a származást jelzi; jobb ha elfogadjuk azt a gyanítását, hogy ez a Sidonius talán a Philostratus által is említett Hadrianus Phoinix.* Az apophthegmák között néhányat Sch. gyerekes tréfának mond s nem tartja méltónak Lucianushoz, a mi azonban mitsem akadályoz abban, hogy tőle eredőknek tartsuk. Vannak egyes megegyezések, melyek L. hasonló helyeire emlékeztetnek. A 7—10. с. -ban levő keresztény, mondjuk inkább humánus, gondolatok még nem jogosítanak fel arra, hogy keresztény javítást láthassunk ben- nök ; Epiktetos tanaiban is vannak hasonlók. Hogy Demonax viszály- kodókat kibékített, ahhoz hasonlíthat az új-testamentom némely helye, de nem kerülheti el figyelmünket Sokrates hasonló szerepe Xenoplionnál, a kiről említve is van, hogy utánozta őt Demonax. Különösen feltűnik Sch.-nak a 8. c.-ban ezen két szó éXsofi-spía p.axpá, a mit a keresztény aeterna requies és aeterna pax-al hasonlít össze; egy hasonló helyet idézhetek Nigrinusból, hol a 13. c.-ban ezt olvassuk: EipTjVYj is [j.vy.pi xatéyst zb ßaXaveiov; a hol bizony nem lehet keresztény correctorra gondolnunk. Azon ítélet, melyet-D. mond az istennőnek teljesítendő áldozatról, Sch. szerint egészen a keresztény gondolkodásnak megfelelően van mondva; de hisz vegtelen sok hasonló megjegyzés van * A Favorinusról mondottak emlékeztetnek az Eunuchusra, hol a 7. c.-ban világos czélzás is van F.-ra; lehet, hogy ez az egész irat Favorinus ellen készült gúnyirat s lehet, hogy Hiampliilos, az egyik szereplő, alatt Demonax rejlik.
