Evangélikus gimnázium, Budapest, 1891
a gyermeknél szeretetnek nevezhető. Az ösztönök objectiv kiengedésébe való ezen gyanútlan belemerülés, még akkor is, a mikor ezen elmélyedés folytán határozott szenvedések érik, — ez teszi a gyermeki szeretetet oly megindítóvá és gyanutlansága miatt őszintévé. Az őszinte, önmegfeledkező és gyanútlan nyugalom, melylyel élvezeteinek él, — ezen önelégedettség a gyermek szeretete, melyet még semmi utógondolat, fenyítés vagy dicséret legyen bár, nem zavar. A gyermek tehát ott és akkor szeret, a mikor fennakadás nélkül élvezettel, azaz ösztöni gyarapodással, érvényesítheti magát, önállítása erejét. A gyermek fejlődésével szeretetének terjedelme is változáson megy át. Igaz, hogy még mindig az éltető és mozgató ösztönökre esik a fősúly: evés és mozgás legkedvesebb foglalkozásai. De e mellett az érzéki ösztönök működése is tökéletesedik s ezek indítása folytán a jelentő ösztön is kezdi adalékait szolgáltatni öntuda- datos életéhez. A gyermek, négy éves korától fogva, a tárgyak jelentéseit kezdi kapcsolni; bár fogalmi körének korlátoltsága miatt gondolatai világában is kivált a mozgás (az utazás fajai, vasutak, hajók, — továbbá vadászat, katonásdi, s több ilyen) és az étkezés köréhez tartozó gondolatok állanak előtérben. Hanem ezen körön belől a legönkényesebb kapcsolatokat is létesíti, a minek tanúbizonysága azon áhitat, melylyel phantasiája a mesék honában szeret vándorolgatni; miért is a gyermeki lélek teljes félreértésére vall némely «modernek» azon követelése, hogy a gyermeket a reális világba minél előbb kellene bevezetni. Hagyjátok a gyermekeknek képzelt egük boldogságát! semmi földi öröm ezzel fel nem ér s kegyetlenség volna apró embertársaink iránt, ha a földi élet nyomorúságának valóságába ideje előtt ridegen betaszítanók. A szeretet nélkül felnőtt árvák igen korán tudják meg, mit jelent voltaképen az emberi élet állítólagos boldogsága! A szeretet további fejlődése ezentúl két ösztön folytonos erős- bodésétől függ. Az egyik a serdülés korában, meg nem értett nyugtalanságával, homályos vágyakozásra ragadja s, rajongó epedéssel töltve el a fiatal lélek öntudatát, alter ego keresésére készteti. Innen erednek a fiúk közötti barátságok, melyek ép oly hamar köttetnek, mint felbomlanak, valamint a tavaszi eső hirtelen felszárad ; innen azon szerelmes kábultságok is, melyek a serdülő fiúkban és leányokban, a jelentőség tudata nélkül, támadnak, s egyiket is, másikat is naiv ügyetlenségekre késztetik. Hanem ezen
