Evangélikus gimnázium, Budapest, 1891
17 hagy kielégíttetlenül, a mennyit életében pótolni volt képes. E hiányok helyein vérzik a szív és sebeit sokszor teljes lehetetlenség behegeszteni; folyik a fájdalom patakja, mint az elbűvölt fáknak vére a jeruzsálemi erdőben.* A szeretet ingadozásainak természete tehát a szeretet állapotának fejlettségétől függ, emez pedig viszont az öntét fejlettségi fokára utal minket. Az öntét fejletlenségével a szeretetnek, vagyis a consolidatio tudatának gyengesége, s így az indulatok és vágyak túluralma jár; ellenben a fejlett öntétet összes ösztöneinek fejlettsége, az énnek elmélyedése kialakult világába s %z én önkényének uralma világa felett jellemzik. A szeretet ki- billenése ennélfogva természetszerűen az indulat és a vágy irányába vezet s minél gyengébb az öntudat és hiányosabb az öntót fejlettsége, annál erősebbek a kibillenések vagyis egyfelől az indulatok, másfelől a vágyak, a mint a gyermekek és vagy értelmileg vagy énileg fejletlen (féktelen) emberek viselkedése bizonyítja. A processus lélektani szálai pedig a következők. Az én a kifejlett ösztönöket (minden irányban) birtokába vette, ebben nyugalmát találta s annyiban, beléjök elmélyedve, magát mint öntétet élvezi. Ezen állapot a szeretet. A mint már most ezen harmónia én és nem én között lazul, vagy változik vagy megszűnik, az én állapota is változik; még pedig a pótlék elvesztése első sorban a depressio irányában hat s keletkeznek az indulatok patkójában észlelhető ősindulati fokozatok, melyekben egyfelől az indulat, másfelől a vágy formái tűnnek szemünkbe. Ezen ősindulatok azonban a kisérő okokkal együtt lépvén az öntudat elé, az ősindulatok sajátságos színezetű, complex indulatok képét mutatják, a melyeket mint socialis és sympathetikus indulatokat ismerünk. A szeretet ingadozásait azért formai és tartalmi tekintetben kell levezetnünk, hogy eddigi tanunk igazsága részletekben is megbizonyosuljon. Ennek eszközlése czéljából először is meg kell különböztetnünk azon ingadozásokat, melyeket a szeretett tárgy maga okoz, azoktól, melyek a szeretett tárgy változásait okozó más tárgy képével szemben énünkben keletkeznek. Másodszor pedig az indulatok tartalmi színezetén kívül azok formai lefolyását is kell szem* Torquato Tasso. Jeruzsálem felszabadítása. XIII. 40. Értesítő 1891—1892. évről.
