Evangélikus gimnázium, Budapest, 1891
10 lyok azonban jelenleg a társadalom gazdasági viszonyaiban állanak az egyessel szemben. Kell tehát, hogy a gazdasági viszonyok úgy alakuljanak, hogy az egyes ember az ösztönök szükséges pótlékát, munkával ugyan, de biztosan megszerezhesse. Az alamizsnaosztogatás azért erkölcstelen palliativum; — szeretetre nem vezet. A szeretet csak azon emberben verhet gyökeret, kinek lehetségessé vált, ösztönei számára biztos pótlékokra szert tenni; a meddig az éhség dühöng, a szeretet szunyád, mert inter anna silent müsse. A keresztyénség legfőbb parancsa tehát csak okszerűen megalkotott és szabályozott gazdasági viszonyok között teljesíthető ; ameddig milliók a baromi szükségleteket sem bírják kielégíteni, addig szívtelen szemfényvesztés, a szeretet parancsát csak a szegények és nyomorultak részéről, kik rá képtelenek, sürgetni. Nem lehet szeretni, ha az ember vad állat módjára hajszoltatik. A szeretetet tehát nem kell csengő szavakkal ajánlani, hanem megváltó tettekben gyakorolni; szeretet tettek nélkül üres szó s ha a gazdagok a szegényekben a szeretetet csak ilyen szavakkal kívánják felkölteni, akkor még nagyon távol van tőlünk az «isten országa.» 60. A szeretetnek, mint az öntét tökéletes önbirtoklásának, megvalósulásában az ösztönök közül a legfontosabb szerepet a jelentő ösztön játszsza. A tárgyak jelentésének megértésétől függ azok értékének megbecsülése s így az öntudat megnyugvása és boldogsága. A meddig a gondolkodás a tárgyi képek jelentését, ok- és czél tekintetében, meg nem állapította, addig az ösztönök pillanatnyi változásai és fájdalmai magukkal ragadják az Öntudatot s az én sokszor oly tettekben keres kínjától szabadulást, melyek még nagyobb kínokra vezetik. Csak a mikor a gondolkodás a jelentések közti összefüggést megtalálta, akkor áll az én hatalmában, a kielé- gedés felett határozni s akkor függ önkényétől az irány megválasztása, mely az öntét teljességének kielégedésére vezet. A tökéletes szeretetet a vallás azért a tökéletes ismerethez köti s valamint az istenben a tiszta szeretetet tanítja, úgy tanítja benne a mindentudást és mindenhatóságot is, mely minden hiányt és fogyatkozást magából kizár. A görögök ethikája azért nem hiába oly nagy súlyt fektet a bölcseségre (aocpía); mert a bölcs, azaz a dolgok lényeges összefüggését ismerő, egyúttal szabad is, felette áll az ösztön tévedéseinek s belátása szerint választ az ösztönök pótlékai között, azon becsük alapján, mely az öntét szervezetében megilleti. A szeretet
