Evangélikus gimnázium, Budapest, 1890
21 találhatnánk alkalmasabb anyagot, mint Niebuhrnak nálunk is megbonosult hőstörténeteit; a gyermek nagyobb érdekkel olvassa ezeket, mint idegen népek ethnographikus sajátságainak és gyermekjátékainak leírásait. Magától értetődik, bogy az első olvasmánynak alakilag lehetőleg könnyűnek kell lennie, — így aztán nem fog bekövetkezni az, a mit Mager az olvasmányból kiinduló módszerek káros oldalának tartott (Die généi. Methode 209. 1.), hogy a tanító az olvasmány javarészét homályban kénytelen hagyni. Bizonyára lehet már az első kezdet számára oly olvasmányokat szerkeszteni, a melyek nyelvi szerkezet dolgában nem okoznak több nehézséget, mint az összefüggés nélküli mondatok. Nem tartjuk azonban helyesnek azok kívánságát, a kik ama hírhedt összefüggéstelen mondatok egy másik sajátságát is szeretnék az összefüggő olvasmányban utánozni, hogy az t. i. már eleve a grammatikai jelenségek feltüntetésére legyen szerkesztve.* Némi tekintettel lehet arra is az olvasókönyv, hogy szövegei a grammatikai inductió alapjául is szolgálhassanak és a fokozatos haladás elvével ép az fog megegyezni, ha a grammatikai és syntaktikai formák közül előbb a könnyebbeket, azután a mindinkább nehezebbeket szerepeltetjük,— de ha az olvasmányt egészen a grammatika szempontjából szerkesztjük, nemcsak hogy ismét lesülyedünk amaz egyes mondatok színvonalára, hanem még feszesebbé is teszszük az olvasmány szerkezetét e mondatokénál, a melyeknél az írók nem voltak még a tárgyi egység elve által is megkötve. Idegen nyelvű szöveget adván tanítványaink kezébe, az első feladat e szöveg elolvasása lesz. Mindjárt az első órákban felmerül az idegen nyelv kiejtésének kérdése. E kiejtésnek természetesen korrektnek kell lennie, lehetőleg közel kell járnia ahhoz az ejtéshez, a melylyel az illető nemzet műveltjei élnek. A classikus nyelvekben igaz hogy meglehetősen eltávolodtunk attól a kiejtéstől, melyet a tudományos kutatás az ókori népek ejtéseként megállapít, a modern nyelveknél azonban nem szabad ily nagy eltéréseket megengednünk már csak azért sem, mert ezeknél a nyelvismeret gya- II. II. osztály, a quinta tanulóinak válasza is. (Rethwisch-féle Jahresber. über d. h. Schulwesen 1888. «Latein» rovat 74. 1.) * Ohlert, Die fremdsprachliche Reformbewegung. 1886.
