Evangélikus gimnázium, Budapest, 1890

20 hinni, hogy a gyermeket oly olvasmányok érdeklik leginkább, me­lyek hozzá közel fekvő tárgyakat dolgoznak fel és pl. a gyermek- életből, a mindennapi környezetből, a házi és hazai viszonyokból veszik az anyagot. Csakugyan szerkesztettek is újabb időben ily tartalmú olvasókönyveket, úgy a classikus mint a modern nyelvta­nítás számára. Elég legyen itt Meurer latin olvasókönyvét említe­nem (Pauli Sextain liber 1887), a mely épen nem az ókori világ­ból, hanem nagyobbára a gyermek szemléleti köréből veszi tárgyait, vágj7 a Vietor-Dörr-féle angol olvasókönyvet (Engl. Lesebuch, Unterstufe 1887), melynek alapján a tanító, a szerzők szerint, «az angol gyermekek életébe vezetheti be tanítványait», az olvasmá­nyok itt az ifjúságnak a házban s az iskolában, erdőben s mezőn való forgolódását teszik szemlélhetővé. Más modern-nyelvi olvasó­könyvek szerzői ismét az illető nemzeteknek reális életnyilvánulá- sait ismertetik, életképeket adnak, a különféle társadalmi osztályok mindennapi életét feltüntető olvasmányokat, városok leírásait stb.1 Pedig úgy hiszszük, sem az idegen gyermekek, sem az egész népek élete módjának megismerése nincs valami különös vonzóerővel a tanulóra; az objectivitásnak sokkal magasabb fokára kell emel­kednie, hogy az ilyenek iránt érdeklődjék. A gyermeknek erős szel­lemi táplálékra van szüksége : érdeklődését sokkal inkább megra­gadják a nagy emberekről és nagyszerű tettekről szóló olvasmányok, minőket a monda és történet nyújt, főleg ókori tárgyúak, a me­lyekben az ott rajzolt viszonyok egyszerűségénél fogva sokkal hamarább otthonos lesz, mint a szövevényes modern élet rajzai­ban.1 2 A német nyelvi tanítás kezdő foka számára pl. keresve sem 1 Nader-Würzner ( Enyl. Lesebuch 1880) és Foelsing-Koch (Lesebuch der engl. Sprache) még London tervrajzát is mellékelik olvasókönyvükhöz. — Mások meg annyira mennek a modern élet szükségleteihez való alkalmaz­kodásukban, hogy (reáliskolai tanulók számára) hírlapok vezérczikkeinek, helyi hireknek és hirdetéseknek az olvasókönyvbe való fölvételét kívánták, a mint hogy pl. Landmann ki is adta a Times egy számát könyvalakban (Rethwisch, Jahresber. üli. d. höhere Schulwesen 1888. Englisch: 149. 1.). A gymnasiumi oktatás czéljaival merőben ellenkeznék a tanítás anyagának ily «modern» szellemben való kiszemelése. 2 Lutsch O. egy iskolai szavazásnak ama jellemző adatait említi, hogy a sexta, azaz az első osztály 50 tanulója közül arra a kérdésre, vájjon német olvasókönyvüknek, mely vegyest tartalmazott antik és modern tárgyú olvas­mányokat, melyik darabja tetszett nekik legjobban, — 19-en a trójai hábo­rúról, 15-en a Nagy Sándorról szóló darabot jelölték meg; hasonló volt a

Next

/
Thumbnails
Contents