Evangélikus gimnázium, Budapest, 1890

is

nak is, a módszernek is e korhoz mértnek, azaz fejlettebbnek kell lennie; nemcsak megengedett, hanem szükséges dolog is, hogy magasabb színvonalon álljon.

Harmadszor figyelembe kell vennünk, bőgj7 az idegen nyelvek tanításában nem rendelkezünk annyi időnél sem, mint a mennyit az anyanyelv elsajátítására fordítunk. Ez utóbbit gyermekkorunk óta minden nap, minden óra fejlesztette bennünk, egész környeze- tünk, közel- és távollevők akarva és nem-akarva munkálkodtak azon, hogy új meg új ismereteket juttassanak nekünk. Itt ellenben korlátolt idő áll csak rendelkezésünkre, mintegy rövidített eljárást kell alkalmaznunk.

Egy negyedik határozó különbség az, hogy az iskolában nem magántanításról, hanem közös tanításról van szó; az ott alkalmazható eljárás nem alkalmas itten, a hol egész osztályokat kell foglalkoztatnunk s nem lehetünk tekintettel az egyesek pillanatnyi hangulatának, gondolatainak nyilvánulásaira.

E tények határozók a nyelvtanítás módszerének megállapításában. Részben az eddigiekből következik (mindjárt az első követelmény az volt, hogy egészet kell adni a részek előtt), részben a pedagógiai elmélet egyéb elveiből és követelményeiből (concentratio elve stb.) folyik, hogy a nyelvtanulmánynak valami középpontját kelt adnunk, A régibb analytikus iskola helyes tapintattal megtalálta ezt az összefüggő olvasmányban. Ha mi is az összefüggő olvasmányt teszszük az idegen nyelvi tanítás középpontjává, akkor megfelelünk ama kívánalomnak, hogy az anyanyelv módjára mindjárt a kész egészbe vezetjük be a növendéket, akkor kilátásunk van- rá, hogy amaz öntudatlanul keletkező és fejlődő nyelvérzéknek is tágabb teret nyitunk, mint ha paradigmákat és összefüggéstelen mondatokat tanultatunk meg a gyermekkel, — de tokintettel vagyunk egyúttal arra is, hogy a kornak megfelelő, magasabb színvonalon álló anyagot kell nyújtanunk, a mely alkalmas substratuma lehet a közös tanításnak is, a melylyel mindjárt a nyelvtanítás voltaképeni feladatát, az irodalmi ismeret szerzését lehet szolgálnunk s a mivel végül az anyanyelv iskolai tanításával analog eljárást követhetünk, itt is, ott is olvasmány lévén a középpont. Midőn az olvasmány fonalán a kész nyelvbe vezetjük be a tanulót, tapasztalati anyagot és alapot is nyújtunk neki, a melyen azután felépíthetjük a grammatikai elméletet.

A mi már most ennek a kiinduló- és középpontúi szolgáló